Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

K-ként ~ hsz. ’(vki) szerint’, tekinted, ükénte, mikéntünk, tikéntetök, ükéntük - Papként: éggy igasságvan aföldön.-Eccéri asszonként: Nincs ujjam pici bogár, hoty csipni né tunna. - Tekinted: örekcselédnek (öreg embernek) má nincs sog böcsülettye.

kenyér könyér 1. fn. ’kemencében lisztből sütött étel’. A cselédasszon mindön hétön sütött könyeret 2.’megélhetési lehetőség, munkaalkalom’. Köszönöm szé-pön az ijjen könyeret! - Emönt szögén kö-nyér után. - Talátam má könyeret. - Vám má könyerem.[ti. munkahelye] 3. ’hallgatni való’, gúny. Azutátu fogval vót könyere. [Ti. Sok gúny. megjegyzést hallót.] Vő. OrmSz. 291; SzegSz. 1.717

kenyérbél virág könyérbél virág (-gya, -gyük) fn. ’körömvirág (Calendula)’. Akkor a kiskerbe a cselédlán űtetött üszirózsát, legénrózsát, könyérbélvirágot, ami hát nem vót kényös.

kenyérgabona könyérgabona (-’jja, -’jjuk) fn. ’búza és rozs’. A cselét komven- ciójjába vót évönáttu tizenhat mázsa könyérgabona. Nyóc mázsa búza, nyóc mázsa rozs.

kenyérkereső pogácsa könyérkereső pogácsa ('-jja) fn. ’új munkahely keresés idejére sütött pogácsa, az utón lévő cseléd számára’. Nr. [Ha febr. 23-án, üdő- főmondáskor vmelyik cselédet elbocsátották, a felesége 2 napra való pogácsát sütött neki. Ez a könyérkereső pogácsa. Két nap alatt kellett új helyre szegődnie, s addig pogácsa volt az élelem.] ...egymást kilesték, süt-é az asszon könyérkereső pogácsát...

kenyérmellévaló könyérmellévaló (-jja) fn. ’húsétel, többnyire csak sertéshús származék (szalonna, kolbász, sonka stb.), melyet az otthontól távoli munkák során, étkezéskor kenyérrel együtt fogyasztanak’. Könyérmellévalónk azér vót.

Disznót ötünk. - Muszáj vágni [ti. hízót], jába. Józsinak má nincs könyérmellévalójja. Mit aggyak neki a tarisznyába? - Isten bocsássa mög! Azokat a nagy vöröshajmákat ötték. Könyérmellévalójuk nem vót. - Nekünk szögén cselédlányoknak nyáron má nem vót könyérmellévalónk. Paprikát, paradicsonyt öttünk napszámba.

kepe ~ (’-jja) fn. ’a learatott gabonaföldön keresztalakban összerakott gabonakéve, gabonakereszt’. Segics kepét rakni, hamarab végzünk! - Hány kepét raktatok? - Én naty kepébe húsz kévét raktunk. Vő. OrmSz. 292; ZsNyj. 131

kepésarató ~ (-jja) fn. ’az uradalomba terményrészesedésért aratási munkára szerződő környékbeli zsellér’. Szoc. [Munkájáért minden tizedik kereszt volt a kepésaratóé. A cséplést nem mindig ő végezte.] A kepésaratók kin hálátak [aludtak] a kepe [gabonakereszt] tűjjibe..., de csak pár órát. Má arattak tovább. L. kepés, részesarató. Vő. OrmSz. 292

képesleg képösleg hsz. ’mértékkel, módjával’. Ha iszik is az embör, igyék képösleg. Vö. OrmSz. 292. képesen

kerekeskút kerekeskut (-tya) fn. ’téglával, kővel bélelt, több méter mélyen ásott kút, amelyből hengerre tekert kötélre vagy láncra kötött vödörrel, illetve a hengerhez erősített kerék forgatásával hozzák felszínre a vizet’. A kerekeskut annyibujobb vót, hogy nem fád bele mindöm mocskozs víz. Csertőre bizan nem szüvessen szegődött é ja cseléd. Harminc métörös mél kerekes kudbu köllött a bérösnek, gulásnak huzni a vizet kétvödrös lánccá. Nap, mint nap. Eggyik vödör föl, a másik lé ... Vö. SzegSz. 1.722; ZsNyj. 140

keréknádrafű ~ (-jet, -jek, -je) fn. ’repkény (Glechoma)’. ...kétasszonközbe [kisasszony és nagyasszony közti idő141

i