Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

G dalomból származó, ott termelt’, kny. A gazdasági zsák nagy ob vót mind a parasz­toké. Buzábu belefért akár hetfen kiló is. Na, mast ászt egész nap emégesd! Ahhó erő köllötött. - A gazdasági kocsik hosz- szabbak, mind a pógároké. Vő. ÉrtSz. II. 1002 gazdasági alkalmazott ~ (-tya, -tyuk) fn. ’tkp. uradalmi cseléd’, hiv. Szoc. [Az 1930-as évek közepétől főleg a népi irók (Illyés Gyula és mások) hatására a feu­dális arisztokrácia igyekezett a számuk­ra kompromittáló „cseléd, cselédség” fogalmát mellőzni, helyette hivatalosan a jobban hangzó gazdasági alkalmazott formát kezdték használni.] gazdasági cseléd ~ (-öt, -ök, gazda­sági cseléggye) hiv. fn. ’az uradalomban évi, főleg természetben fizetett bérért munkát vállaló férfi’. Mi kérőm gazdasági cselédög vótunk, nem gyutott ára, hoty há­zad vögyünk. L. cseléd, konvenciós cse­léd, uradalmi cseléd gazdasági kocsi ~ (-jja) fn. úri L. fiá- ker, magaskocsi gazdatiszt ~ fn. ’vmely nagybirtok gazdasági kezelését, igazgatását vég­ző szakképzett, rendsz. mezőgazdasági egyetemet v. főiskolát végzett alkalma­zott’. kny. Akkor ugye mindöm pusztába vótak a gazdatisztök. Rosszabbag vótak, mind az uraság. Vő. ÉrtSz. II. 1000 gebeg gebög (-ök) i. ’a nagy sárban cammogva, botladozva jár’. Évvé a rossz cipővé geböktem végig abba a naty sárba. - Szögém pára (állat), alik tudod gebögni a mél sárba. gelencsér gölöncsér (-gye, -gyük) fn. ’fazekas’. Vöttem én tejesfazekat a gödreji vásárba, a hajmási gölöncsértü. - Vót Szigedbe (Szigetváron) is gölöncsér, a neve is Gölöncsér vót. gelencsér edény gölöncsér éden (-nye, -nyük) fn. ’égetett agyagedény, kerámia edény’. Hajaz asszon gölöncsér edénbe fő­zött, akkor késébb a kűső ódalán kiütötte a zsir. - Gölöncsér edénbe jobbüzü vót az étel. L. parasztedény gép ~ (-tye) fn. ’cséplőgép’. Lányog vótunk, jártunk a géphöl. Én a polvaligba vótam. L. cséplő, masina. Vő. OrmSz. 185; SzegSz. I. 504 gépész ~ (-sze) fn. 1. ’géplakatos képe­sítéssel rendelkező cseléd, aki az urada­lom mezőgazdasági gépeit javítja’. Szoc. [Fizetése magasabb, mint a béresé, lakása egy v. kétszobás, padlós, külön konyhá­val. Megszólítása: gépész úr! Feleségét asszonyságnak hívta a többi cseléd.] Nécs csak él A mestörembörök a pusztába má izéssabbag vótak, lénészték a bérösd vagy a kocsist. A gépész, kovács, bognár, ezök má tartották magukad valaminek. 2. ’cséplő­gép működéséért felelős szakember’. L. gépészkovács gépészkovács ~ (-csa) fn. ’uradalmi ko­vács, aki a patkoló kovács képesítése mel­lett gépész szakismereteket szerzett, kisebb gazdaságokban a patkolás mellett a mező- gazdasági gépek szerelését és javítását is ellátta’. Az Ajzner Lukafán az gépészkovács vót. Aszpatkúta a lovakat is, mög javította a masinát, traktort, amit hát köllött... L. ko­vács, gépész, uradalmi kovács gercsula gércsula mn. 1. ’nagyon so­vány, vézna, (ember v. állat)’, gúny. Hád bizan, gércsula vagyok. Leesik rólam a szoknya. 2. fn. ’soványság’. Te gércsula! L. gerdáncs, gerebens, girhes gerdáncs gerdáncs fn. ’soványság’. Te gerdáncs! Nem akarsz mökhizni? L. gercsula, gerebens, girhes gerebens geribens mn. ’feltűnően sovány, kiálló csontú (ember v. állat)’. 104

Next

/
Thumbnails
Contents