Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

Fáradtan, kormosán, félig meggörnyedve érkeztünk. A háziasszony már gondoskodott tisztálkodásunkról. A gyönyörű tizenkét szobás villa mindkét emeletén meleg fürdő várt reánk. Örömünknek határa nem volt - ismét fehér abroszt láthattunk, szép porcelán-, kristálypoharakat, pezsgőitalt! Remegő kézzel, izgatottan láttunk az evéshez. Ez már sok volt a jóból! Hamarosan észre is vettük, hogy túl sokat beszélünk és eszünk. Azt sem tudtuk, kinek feleljünk a kérdések özönére. Boldogok voltunk jó barátainknál! Mindenki, a háziúr, a felesége, leánya és fia egyaránt bájosak és szeretetreméltóak voltak. Belátták, hogy mi fáradt emberek vagyunk és nem bírjuk az ő nagyszabású házuk szokásait, így hát elszállásoltak a közelben Vevey-ben egy nyugalmas igen jó szállodában, a tó partján lévő Hotel d'Angleterre-ben addig, míg ki nem pihenjük magunkat. Éljünk csak békében, nem fog bennünket háborgatni senki, itt-ott ők majd eljönnek a szállóba, vacsorára és egy kis muzsikára. Hogy meg ne akadjunk egyébként sem - tudták, hogy pénzünk fogytán van - egy kis apró zsebpénzzel is megterhelték Józsi bácsit, amely terhet azonban ő egészen könnyen el tudott viselni. Nagyon jó volt ez kisebb kirándulásokra Montreux-be, Territet-be, a Rhone völgyébe és a délutáni elmaradhatatlan teákra a „Théa Room Indiana"-ban, ahol kitűnő kvartett játszott és ahol Józsi bácsi szorgalmasan rajzolgatott irkájába. Roussyné, úgy látszik, megkedvelt engem. Gondja volt rá, hogy jól töltsem napjaimat. így megérkezésünk után pár nappal telefonált, hogy jöjjek el és kísérjem el őt szabónőjéhez Montreuxbe, ahol próbára várják. Természetesen örömmel mentem. Minden utunkra autóval mentünk. Három is volt nekik és mindenki azon közlekedett. Mikor a próbának vége lett, Roussyné arra kérte a varrónőt, hogy vegyen rólam mértéket. Csodálkozó kérdésemre kitérő választ kaptam, így nem mertem tovább kérdezősködni. Még azon a héten jelentkezett a szállodában a sofőr egy nagy dobozzal. Ebben a méreteimre készült gyönyörű fehér zsorzsettblúzon kívül - Maynek egy nyári vajszínű, egy nehezebb sötétkék szövetkosztümjét és egy szép fekete polisszirozott zsorzsett kisestélyi ruháját küldte részemre Roussyné - azzal a kedves magyarázattal, hogy azokat leánya kinőtte. Mivel May csak két évvel volt nálam idősebb, minden nagyszerűen állt nekem. De nemcsak így kedveskedett Roussyné. Megengedte, hogy hetenként kétszer eljöjjek zongoragyakorlásra. Ilyenkor leányának XVI. Lajos stílusú bútorokkal luxussal berendezett szobájában játszhattam egy stílusos fehér lakko78