Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

Rippl-Rónai József: Laurent, 1914. RRM Abban az évben szomorú volt Saint-Jacques ünnepe. Az előbbi években öthat helyen is volt bálterem építve, akkor csak két helyen volt, de ezekben sem volt meg a régi idők jó hangulata. Mintha az emberek már előre megérezték volna, milyen nehéz, gyászos idők következnek. Másnap az ebédünk inkább szomorú volt, mert bátyámnak, Laurent-nak, aki katona volt, lejárt a szabadsága és el kellett utaznia. О volt a legszomorúbb. Szerencsére egy társa vele utazott, de az egész család sírt, mikor a vonat elindult. Délután ismét felmentünk az ünneplők közé, Józsi bácsi felszerelte magát rajzfüzetével és ceruzájával, hogy egy-két rajzot készítsen. Már egész más volt a hangulat, mint előző napon. A katonák, akiknek még volt hátra szabadságuk, sürgönyt kaptak, hogy rögtön menjenek kaszárnyájukba. Este már csak egy tánchelyiségben voltak párok, a másikat lebontották. Egyszerre csak híre jött, hogy kitört a háború. Rá kihirdették az általános mozgósítást! Mi nem akartunk tovább maradni, írtunk Creusot-ba idősebb bátyámnak, hogy jöjjön el családjával, mielőtt elutaznánk. «Ли 62 Ф®