Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Kiss Viktória: ZAMÁRDI-KÚTVÖLGYI-DŰLŐ

ZAMARDI-KÚTVÖLGYI-DŰLÖ 69 59. kép Szövőszék nehezékei egy népvándorlás kori szövőházban tott. E házakban kemencét nem találtunk, de a padlón megfigyelhető, nagyjából kerek vagy ovális, átégett folt alapján arra következtethetünk, hogy ezeket az épületeket parázson felmelegített kövekkel és talán a forró kövek lelocsolása révén létrejött gőzzel temperálhatták - hasonló fűtést feltételez a kutatás a korabeli germániai falvak házaiban is. A tető fedésére a közeli Balaton-partról származó nád szolgálhatott, de - mivel néhány ház feltárásakor fegu/atöredékeket is találtunk - elképzelhető, hogy e célra római tetőfedő cserepeket is felhasználtak. A vélhetően a 6. századra keltezhető épületek zöme a település középső részén kört alkotva, néhány pedig ezektől kissé távolabb, szórtabban, illetve a falu keleti szélén az egykori patakmeder mentén helyezkedik el (58. kép). A tengelyükkel szinte kivétel nélkül DNy-ÉK felé tájolt, többnyire téglalap alakú építményeket különböző célra használhattak, hiszen méretük és néhány esetben szerkezetük sem azonos. A legtöbb építmény nyeregtetejét két nagyméretű faoszlop tartotta - ezek földbe mélyített veremházak lehettek. Más építményeknél a négy sarokban helyezkedtek el az oszlophelyek. A padló többnyire sározott-döngölt volt; néhány esetben a földbe ásott házalap területéből kinyúló sütőkemencét is építettek. A nagyobb méretű épületek (méretük 4 x 3 m körül mozog) mellett egészen kicsiket is találtunk (a legkisebbek mérete csupán mintegy 2,5 x 2 m). Utóbbi, gondosan tervezett szerkezetű települést a 7-8. századi bajor vagy alemann néptörvényekben (Lex Bavaiorum, Lex Alamannorum) leírt germán parasztudvarokhoz hasonlíthatjuk, amelyeken a lakóházak (domus, seli, casa) mellett további, egyéb célokra szolgáló építmények álltak. Utóbbiak között volt fürdőház, sütőház, konyha (balnearius, pistoria, coguina), csűr, szín, kamra, terményszárító (scuria, scof, granarium, mita, scopar) és többféle ól (ovile, domus porcaritia). Ennek megfelelően a nagyobb veremházak esetében felmerülhet a lakóházként való értelmezés, de a sütókemencés veremépületek sütőházak is lehettek. Az egyik legnagyobb veremház a benne talált mintegy 80 darab, agyagból készített, kúp alakú nehezék alapján szövőházként értelmezhető (59. kép). A többi, kisebb építmény műhely, kamra stb. lehetett. Az említett két településhez az épületek mellett gödrök és egyéb objektumok is tartoztak. A falu keleti oldalán, a patak mentén tizenegy, egymás mellett sorban elhelyezkedő szabadtéri kemencét találtunk (a település belső