Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Szőke Béla Miklós: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN • 5-9. SZÁZAD

A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 5-9. SZÁZAD SZŐKE BÉLAMIKIÓS A

Balaton déli partvidékét messze elkerülték a Kárpát-medencét ősidőktől fogva az európai gazdaság vérkeringésébe kapcsoló fő kereskedelmi útvonalak, amelyek a római kori településhálózatot is alapvetően meghatározták. A Dunántúlt diagonálisan átszelő, az Adriát a Kárpátokon túli Kelet-Európával összekötő ősi kereskedelmi útvonal éppúgy messze az északi part fölött, a Balaton-felvidéken haladt el, mint ahogy a Balaton nyugati szélétől is még jókora időbe telt az Északot Déllel összekapcsoló Borostyánkőúthoz eljutni. De nem volt jobb a helyzet az alsóbbrendű, helyi központok közötti forgalmat bonyolító utakkal sem, amelyek keletről, illetve nyugatról megkerülve a Balatont úgy haladtak tovább északon Arrabona (Győr), délen pedig Sopianae (Pécs) irányába, hogy közöttük a Balaton déli oldalán - miként erre néhány emlékből s a különféle útvonalrekonstrukciókból következtethetünk - csak egy csekély forgalmú út tartott némi kapcsolatot. Ezek az infrastrukturális adottságok nagyjából meg is határozzák térségünk helyét Pannónia provincia gazdasági térképén. Nem véletlen, hogy - szemben a Balaton-felvidék római kori nagy- és középbirtokait reprezentáló villagazdaságok sorával - innen továbbra sem ismerünk egyetlen jelentősebb római villagazdaságot sem. Talán éppen ez az oka annak, hogy a 4. század közepén, második felében ebben a térségben épült meg három, a kutatók többsége szerint egyfajta császári birtokközpontként (is?) működő belső erőd: egy a Balaton délkeleti csücskénél, a Sió közelében, Ságvárott, egy a Balaton nyugati szélén fekvő Keszthely-Fenékpusztán, egy pedig a Kapós völgyében, Kapospula-Alsóheténypusztán. Ezek a birtokközpontok természetes szervező gócai lettek a vidék életének, ezért nem véletlen, hogy környékükön (és a hozzájuk vezető utak mentén) a későbbi évszázadokban is fokozottabb települési aktivitás figyelhető meg. A Keletrómai Birodalom és a nyugati gótok között sorsdöntő jelentőségű hadrianopoliszi csatát (378) követően az annak sikerében meghatározó szerepet játszó Alatheus és Saphrax vezetésével hamarosan Pannoniába érkezett