Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Szőke Béla Miklós: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN • 5-9. SZÁZAD

egy főként gótokból és alánokból álló barbár népcsoport. Megjelenésükkel lezárult Pannónia római kora. A 380 táján foederat/ként (vagyis a birodalmon belül korlátozott jogokat is adó, szövetségesi státuszba került) befogadott barbárok virágzó gazdaságú szállásterületért cserében védelmet ígértek, mégis gyakrabban dúlták a provincia városait, mint ahányszor szövetségesi feladatukat teljesítették. Ennek az időszaknak érdekes és jellemző emléke egy ékvéséses díszű bronz övdísz, ami Ordacsehi-Kis-töltés egyik települési objektumából került elő (39. kép). Ez egy olyan, széles bőrövre szerelt háromtagú (esetleg öttagú) övgarnitúra része, ami Britanniától a Duna torkolatvidékéig (de különösen Eszak-Galliában) a reguláris római seregben szolgálatot teljesítő germán tisztek rangjelzője a 4. század utolsó harmadában s az 5. század elején. Feltehetően nálunk is egy római szolgálatba lépett foederati katonatiszt övét díszítette. Nem véletlen tehát, hogy igen közeli párhuzama ismert nemcsak a csákvári temető 65. sír háromtagú övéről, de pl. a bajor Weissling (Starnberg) lelőhelyről vagy a galliai Tournai, rue Despars D sírból is. Hasonló bronz övdíszek kerültek elő Győrben (Arrabona), Szónyben (Brigetio), Budapesten (Aquincum), Dunaújvárosban (Intercisa) stb. Bár olyan jelentősebb barbár „szövetséges" település vagy temető, mint amilyen pl. Keszthely-Fenékpuszta környékéről (ld. Sármellék, Kilimán temetőit) vagy Szabadbattyánból, Csákvárról ismert, egyelőre nem került elő, nem lehetetlen, hogy néhány sajnos eléggé jellegtelen mellékletekkel ellátott - sír, mint az Ordacsehi-Kistöltés (számos apró kék és sárga gyöngyből álló ruhadísz, ezüst pántgyűrű) és Ordacsehi-Csereföld (két ezüsttű és orsógomb; ld. 199. kép) lelőhelyeken megismertek, már ennek a korszaknak az emlékei. Az 5. század második harmadában a hunok és a velük szövetséges germán génies (törzsek) fennhatósága alá került térségünk is. Ezt bizonyítja a Balaton déli partjának közelében a Táska-Fehérvízi-majornál előkerült harcos sírjának borostyánkoronggal díszített vaskardja és két - kardszíjról vagy lábbeliről származó - vörös ékkóberakásos aranycsatja, s ilyen a LengyeltótiGyógyszertárnál feltárt sír leletanyaga is. Utóbbi sírban egy előkelő harcos feküdt, akinek övét aranyozott ezüst övcsat díszítette, vaskardját ezüstcsatos és ezüst szíjvéges szíjjal csatolta fel, lábbelijét fekete üvegbetétes, rekeszes aranycsatokkal fogta össze, míg öntött ezüst pofarudas zablájú lovát sok apró, aranyozott ezüst félgömbös verettél díszített lószerszámmal szerelte föl. A harcos feje mellett egy halszálka- és zegzugmintával besimított díszű korsó és egy kék pettyes üvegpohár állt. Egy hasonló, de kevésbé gazdag, bronz pofarudas zablával és ezüst öv- és cipőcsatokkal, továbbá négy vas nyílcsúcscsal eltemetett harcos leletei váltak ismertté Keszthely-Gáti-dombról, egy arany cipőcsatos, arany övcsatos és nyakán aranyhuzalból készült torquesszel, feje mellett vörös festésű kétfülű palackkal eltemetett fiúgyermek sírja pedig Keszthely-Téglagyárban került elő. Végül egy szerényebb (?) sír maradványa a Zicsról származó ezüstcsat. A hunoknak a galliai Mauriacum közelében elszenvedett veresége után (451) germán szövetségeseik fellázadtak, s a Nedao folyó mellett (454) döntő győzelmet arattak a hunok felett. Az utóbbiak maradék erőikkel a Fekete-tenger északi partvidékére húzódtak vissza, így Avitus császár rövid időre megkísérelhette visszaállítani a római uralmat Pannoniában (455). De alig telt el egy év, s már a hunok hajdani szövetségesei, a keleti gótok töltötték ki a Kárpát-medencében keletkezett hatalmi űrt. A többi germán törzzsel, a gepidákkal, szkírekkel szemben ők nyerték el Markianosz császár kegyét, hogy „szövetségesként" a Szávától északra fekvő területeket Sirmiumtól Vindomináig (helyesen: Vindobonáig) elfoglalják. Szállásterületük nagyjából megegyezett a korábban Alatheus és Saphrax által felügyelt, majd a hunok alatt feltehetően részben már ugyancsak a gótok által megszállt térséggel. Jordanes, a gótok történetírója szerint Valamer főkirály a Dráva-Száva közi Pannónia Secunda 39. kép Bronz övveret OrdacsehiKis-töltés lelőhelyről