Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Dálnoki Orsolya: BALATONSZEMES-SZEMESI-BEREK ÉS ORDACSEHI-BUGASZEG RÓMAI KORI LELŐHELYEK FÖLDMINTÁINAK ARCHEOBOTANIKAI ELEMZÉSE

292 DALNOKI ORSOLYA 290-298. kép A kutakból származó növénymaradványok 290. kép Zab (Avena spj 291. kép Árpa (Hordeum vulgare) 292. kép Rozs (Secale cereale) 293. kép Vetési búza (Triticum aestivum) lehetővé, hogy azok nem bomlottak el, hanem fennmaradtak számunkra. A vizsgált mintákban talált gabonaszemek és a hozzájuk tartozó pelyvatöredékek, kalászkadarabkák is gabonapörkölésből származhatnak (a fajokat tekintve kevésbé valószínű, hogy szerencsétlenül járt ételkészítésről van szó), vagyis a pörkölés túlhevített, rontott hulladékát jelentik. Másodlagosan, hulladékként kerülhettek a kutakba. Néhány szót kell ejtenünk a tárgyalt kutak szerkezetéről is. A különböző történelmi korokban használt kutak szerkezetének értelmezéséhez a legnagyobb segítséget a ma még működő, különböző típusú kutak nyújthatják. Alapvetően csak két típus létezhetett: a valamilyen tetőszerkezettel ellátott, azaz beborított kutak (ide sorolva a kútházakat is) és a teljesen borítatlanok. A balatonszemes-szemesi-bereki római kori kút (Id. 113. kép) esetében is valamilyen tetőszerkezettel kell számolnunk. A szenült állapotban fennmaradt gerendák - Grynaeus András meghatározása alapján - itt is kocsányos tölgyet (Quercus robur) mutatnak. A tetőszerkezettel kapcsolatban tetőfedésként, borításként számításba jöhetnek még lombos faágak vagy fazsindely - de mivel egyiknek sem találtuk nyomát, inkább könnyű és könnyen el is égő nád- vagy szalmatetőt képzelhetünk el. Ez hamar lángra kapván azonnal elég és nyomtalanul eltűnik, míg a tetőt tartó nagyobb „gerendák" csak lassabban gyulladnak meg, majd darabokra szétesve a kútba hullanak, ahol a vizes környezetben - lassan kihűlve - biztosított a fennmaradásuk. A római korban a kutakat belül kibélelték: legtöbbször fából ácsolt kerettel (Ménfőcsanak, Balatonszemes, Balatonboglár, Ordacsehi), vagy másodlagosan-harmadlagosan felhasznált hordódongákkal (pl. Aquincum-Kaszásdűló), kővel (Augusta Raurica), vagy más szerves anyaggal (Albertfalva, vesszőfonatos). Az OrdacsehiBugaszegen feltárt római kút esetében szintén fa kútbélést képzelhetünk el, amelynek azonban alig maradt fenn valami nyoma. A lelőhely környezete egykor a mainál is gazdagabb lehetett vízben, hiszen a kút növénymaradványai között a szántóföldi növények között több nedves helyen előforduló is van (sás, lórom, menta). A kutakba került növénymaradványok égése bekövetkezhetett egy spontán vagy külső támadással összefüggő tűz után is, amikor a kutakat borító (gallyakból vagy nádból, szalmából készített) tetők elégtek és beleestek a kútba. Ilyen esetekben a kutakat rendszerint inkább hagyták elszemetesedni, minthogy kitisztították volna, így eredeti rendeltetésük megszűnt. A későbbiekben a kutak természetesen feltöltődtek, és ennek a hosszú időszaknak az első állomásáról származhatnak az általunk vizsgált leletanyagok. A tárgyalt földmintákban előforduló növényeket a következő csoportokba sorolhatjuk: - Termesztett növények: gabonák (1), hüvelyesek (2). - Természetes /kísérő vegetáció: vízinövények (3), ruderáliák (gyomnövények) (4). Az 1. csoportba tartozó növények (290-294. kép): zab (Avena sp.), árpa (Hordeum vulgare), rozs (Secale cereale), alakor (Triticum monococcum), tönkölybúza (Triticum spelta), vetési búza (Triticum aestivum), törpebúza (Triticum aestivum compactum), köles (Panicum miliaceum), tönké (Triticum dicoccum) és a hozzájuk tartozó pelyva/szártöredékek. Ordacsehiben a köles állt az első helyen, még köleskása-maradványt is feltételezhetünk. A 2. csoportba tartozó növények (295-296. kép): főzeléklencse (Lens culinaris), bükköny típus (Vicia typ.), bükköny kicsi (Vicia sp.), cf. cicorlencse (Vicia ervilia cf.), cf. lóbab fragm. (Vicia fába frgm. cf.), hüvelyesek kicsi (Fabaceae). Az 1. és 2. csoport fajai képviselik a termesztett növényeket, s mint ilyenek a korabeli mezőgazdaságba engednek bepillantást. A csupasz, azaz pelyva nélküli búzák a római korban kezdenek mindinkább széles körben elterjedni,