Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Grynaeus András: AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN FELTÁRT LELŐHELYEK FAMARADVÁNYAINAK DENDROKRONOLÓGIAI ELEMZÉSE

DENDROKRONOLÓGIA 283 hisz legtöbb esetben az évgyűrűkön belül is elkülöníthetők a vegetációs periódus elején képződő szövetek (tavaszi vagy korai paszta) és a vegetációs periódus vége felé létrejövök (őszi vagy késői paszta). Ezért „felfedezését" követően rövidesen alkalmazni kezdték a régészeti kutatásban is, és az európai kutatás homlokterében is a keltezésre történő felhasználás áll(t). Az elmondottakból sejthető az eljárás néhány korlátja is: azonos fafajú maradványokra van szükség, területenkénti vizsgálat kell (ennek nagysága változó, Dél-Németországban egy kb. 1000 km átmérőjű kör, Észak-Németország esetében viszont csak 100 km), és legalább 30 évgyűrűt tartalmazó maradvány szükséges. Kl M7-ES AUTÓPÁLYA-ÁSATÁSOK SORÁN FELTÁRT FAANYAGOK KELTEZÉSE A feltárt és megvizsgált lelőhelyek közül az Ordacsehi határában feltárt településrész kútjai bizonyultak a legeredményesebben keltezhetőnek. A római kori maradványokon korábban végzett kutatások alapján feltételeztük, hogy a Kr. u. 200-at megelőző időszakban Közép-Európa időjárása és éghajlata a mainál sokkal egységesebb volt, ezért a ma kb. Passau térségéig használható ún. délnémet tölgykronológia adatsora ebben az időszakban a Kárpát-medence nyugati részére is alkalmazható, ha sok adatból összeállított adatsorokat kívánunk keltezni. Ha igaz ez a feltevésünk, akkor az Ordacsehi-Kis279. kép A fa kivágási időpontjának meghatározása