Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Grynaeus András: AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN FELTÁRT LELŐHELYEK FAMARADVÁNYAINAK DENDROKRONOLÓGIAI ELEMZÉSE
AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN FELTÁRT LELŐHELYEK F AMARAD VÁNYAINAK DENDROKRONOLÓGIAI ELEMZÉSE GRYNAEUS ANDRÁS DENDROKRONOLÓGIA A dendrokronológia a régészet egyik sajátos segédtudománya, amely a famaradványok kormeghatározását végzi kedvező esetben negyed év pontosságú eredményt adva. Ehhez a fák évgyűrűinek vastagságát használják fel, mely minden fafajra, területre és évre jellemző. Ha ismerjük az adott területen élő adott fafaj minden egyes évre jellemző átlagos évgyűrűvastagságadatait, akkor a régészeti ásatásokon előkerülő famaradványok a bennük megőrződött évgyűrűik segítségével keltezhetők. A mérsékelt éghajlati övben - valamint minden olyan területen, ahol évszakok váltogatják egymást - növő fák testében jól elkülöníthető a kambium (a fatest szerkezetének külső, osztódó, néhány sejtsor vastag része) termelte évi fanövedék, az évgyűrű. Ha megszámoljuk az évgyűrűket, megállapíthatjuk, hogy hány éves volt a fa a kivágás pillanatában. Hangsúlyozni kell, hogy ez a fának az „életkora" csupán, és nem abszolút, tehát évszámokhoz köthető kor. Vannak örökletesen széles évgyűrűket termelő fák (pl. nyár), valamint keskeny évgyűrűket létrehozó fafajok (pl. tölgyek). Az egymást követő évgyűrűk vastagsága eltérő és nem ismétlődik periodikusan, mert az évgyűrű vastagsága nemcsak a fafajok, a termőhely, a faállomány zártsága szerint változik, hanem az évi növekedést befolyásolja a külső tényezők (csapadék, hőmérséklet, kártevők stb.) hatása is, amely minden évben más és más. Ezeket egészít(het)ik ki a földön kívüli tényezők, például a napfolttevékenység, amelyekre az egyes fafajok eltérő „érzékenységgel" reagálnak. Míg például a jegenyefenyő (Abies alba Mill.) növekedését ez a tényező döntően befolyásolhatja, addig a tölgyekét alig. Mindezek együttes hatására az évgyűrűk vastagságának változása nem periodikus. Egy legalább 30 évgyűrűvastagságból álló sorozatról már bizton állítható, hogy az évgyűrűk vastagsága hasonló sorrendben még egyszer nem fordul elő az adott fafaj életében, azaz történetileg egyedi jelenségnek tekinthető. Ez a dendrokronológia egyik sarkalatos alapelve, az ún. történeti elv.
