Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Sófalvi András–Bagi István–Serfőző Antal: TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK ÉS KÍSÉRLETEK BALATONLELLÉN

VIZSGALATOK ÉS KÍSÉRLETEK BALATONLELLÉN 257 mészettudományos elemzést (atomabszorpciós vizsgálatot, rövidítve: AAS) javasoltunk. Az objektumok betöltéséből és a háttérből (löszös, finomszemcsés homok) vett anyagmintákban egymástól nagyon eltérő koncentrációt mutatott a Ca, Mg, Sr (a löszben magas, a betöltésben alacsony), illetve a P, Na, K, Ba (a löszben alacsony, a betöltésben magas). A két minta összetételének különbsége abból adódik, hogy a régészeti objektum szervesanyag-tartalma (savas közeg) megváltoztatta a beszivárgó csapadékvizek, kapillárisvizek keménységét (az oldat karbonáttartalmát) és pH-ját. A vizek összes keménységét az alkáliföldfémek kalcium- és magnéziumionjai okozzák, melyek egy része természetes körülmények között a szén-dioxid (szénsav) oldódó hatása vagy mikrobiológiai folyamatok révén kerülnek a vízbe. Ha a csapadékvíz oldott szabad szén-dioxidot tartalmaz, és annak koncentrációja beszivárgás után a talajbéli mikrobiológiai folyamatok hatására tovább növekszik, akkor egyes rétegek СаСОз és MgC03 tartalma kisebb vagy nagyobb mértékben oldódik, és így hidrogén-karbonátok képződnek. Savas közegben több CO2 van oldott állapotban, ami agresszívvá teszi a vizet. Az oldatban fölöslegben lévő CO2 a szilárd СаСОз-mal lép reakcióba: СаСОз + C0

2 + H

2

0 <-ч> Ca(HC0

3

)2 MgC0

3 + CO2 + H

2

0 <-» Mg(HC0

3

)

2 Ennek következtében a szerves anyagban dúsabb régészeti objektumokon átszivárgó vízben nagyobb az oldott Ca

2+

, illetve a Mg

2+ tartalom. A beérkező, kis oldottanyag-tartalmú csapadékvíz az objektumok területén savassá válik és mobilizálja az itt kioldott karbonátokat. A 249. képen látható a CO2, HCO3, illetve а CO3

2 ionok mennyiségének változása a pH függvényében. A grafikonon látható, hogy alacsony pH-tól (savas) 8,4 pH-ig az oldott hidrogén-karbonát mennyisége nő. A lúgos közegben a karbonát kicsapódik, ezáltal a hidrogén-karbonát koncentrációja csökken. A grafikonról az is leolvasható, hogy a migráló, magas hidrogén-karbonát-tartalmú, savas oldat lúgos közeg határához érve (löszös homok) elveszti mésztartalmát, kicsapódik. A kicsapódás a finomszemű szerves törmeléken indul meg, majd a továbbiakban a már létező СаСОз kristálycsírák méretét növeli a további kiválás. Minél kevesebb a kicsapódási helyek száma, annál nagyobbak lesznek a konkréciók. A 250. kép vázlatosan bemutatja a mészkonkréciók kialakulásának folyamatát. 248. kép Meszes kiválások az országúti-dűlői 38. számú objektum határán