Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Sófalvi András–Bagi István–Serfőző Antal: TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK ÉS KÍSÉRLETEK BALATONLELLÉN

258 SÓFALVI ANDRÄS-BAGI ISTVÁN-SERFÖZÖ ANTAL 249. kép A HCO3 , CO3

2

' és a CO2 mennyiségi kapcsolata a pH-val 250. kép Régészeti objektum körül kialakuló mészkonkréciók Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az a terepi megfigyelés, hogy a felső talajréteg legyalulásakor a puha, löszös felszín eső után erősen összecementálódik. Ez annak a következménye, hogy a talaj természetes állapotában lúgos, és a csapadék semleges vagy enyhén savas, így csökkenti a pH-t, ezáltal feloldva a meszet. Kiszáradáskor az oldat betöményedik, és a karbonátok kiválásával a felszíni talajszemcséket cementálja. Összefoglalóan elmondható, hogy az objektumok szélén és belsejében megfigyelt erőteljes mészkiválás-löszbabásodás az emberi beavatkozás következménye, és a környezet (altalaj) nagy mésztartalmának tulajdonítható. Már az objektumok eredeti megásásakor kialakul felszínükön egy meszes kéreg. Betöltődésük után a csapadékvíz intenzitásának függvényében a fent leírt folyamat (oldódás-kicsapódás) állandóan zajlik. A kicsapódás egy kritikus ponton a legerősebb, ahol a savas közeg (objektum) és a lúgos altalaj (löszös homok) érintkezik. Ez általában az objektumok szélét jelenti, de előfordulhat az is, hogy egy humuszos, nagy szervesanyag-tartalmú réteg és egy többnyire löszös betöltési réteg határán játszódik le. Feltárásunkon mindkét esettel gyakran találkoztunk.