Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Sümegi Pál–Bodor Elvira–Juhász Imola–Hunyadfalvi Zoltán–Herbich Katalin-Molnár Sándor–Timár Gábor: A BALATON DÉLI PARTJÁN FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KÖRNYEZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSA

KÖRNYEZETTÖRTÉNET 243 232. kép Balatonlelle-Kenderföld és Ordacsehi-Kis-töltés az I. katonai felmérés térképén FELHASZNÁLT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A geomorfológiai elemzésekhez űrfelvételeket, légi fotókat, történelmi (I. és II. katonai felmérés) térképeket, az Archeodata Bt. és Viemann Zsolt topográfiai felméréseinek eredményeit és a saját felméréseink nyomán készített térképeket használtuk fel. A geomorfológiai folyamatok tisztázására felhasználtuk a területen található rétegeket, üledékes képződményeket feltáró fúrások eredményeit. A fúrásokat motoros spirálfúróval és a nemzetközi paleoökológiai vizsgálatok során elfogadott és használatos Orosz-fejjel, valamint az ún. átlapoló módszerrel mélyítettük le. A kézi telepítésű földtani fúrásokat maximum 5 m mélységig sikerült lemélyítenünk. A mintákat hazaszállítás után a különböző vizsgálati céloknak megfelelően hosszában elvágtuk, és a pollenanalitikai vizsgálatra, geokémiai elemzésre szánt részeket a nemzetközi vizsgálat kívánalmainak megfelelően, 4 °C-on tároltuk. Az üledékfácies leírásai során a Troels-Smith-féle nemzetközi lazaüledéknevezéktani kifejezéseket és szimbólumrendszert használtuk. A szedimentológiai elemzések során a Casagrande-féle areométeres szemcseösszetételmeghatározást használtuk fel. Az üledékföldtani vizsgálatok mellett a feltárt talajok terepi feldolgozására és mikromorfológiai elemzésére is sor került. A mikromorfológiai vizsgálatokhoz a csiszolatokat a Magyar Állami Földtani Intézetben és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geokémiai és Környezetföldtani Tanszékén készítették. A palinológiai célzatú fúrásszelvényekből általában 10 cm-enként vettünk mintát a pollenanalitikai vizsgálatok elvégzéséhez. A kémiai feltárást a Magyar Állami Földtani Intézetben végeztük el. A minták feltárásához a Magyarországon általánosan alkalmazott Zólyomi-Erdtman-féle ZnCFi-os eljárást, valamint a HF spóratablettás módszert is felhasználtuk. A mintákat úgy választottuk ki, hogy minden üledékréteget érintsünk. A malakológiai elemzésekhez a Mollusca-héjakat 0,5 mm átmérőjű szitán átiszapolva nyertük ki. A határozáshoz Kerney et al., Glöer et al. anyagait, a paleoökológiai értékeléshez Sparks, Lozek, Krolopp-Sümegi munkáit használtuk fel. Az óskörnyezeti szempontból legfontosabb malakológiai anyagok az ordacsehi-kis-töltési árokból, a Zamárdi-Kútvölgyi-dűlőnél található láprétről, a Balatonlelle-Kenderföld területén található római kori kútban fel233. kép A Balaton első geológiai térképe