Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Bondár Mária: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A RÉZKORBAN • KR. E. 5. ÉVEZRED KÖZEPE (4500/4400)–3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)

szerint bal, illetve jobb oldalra fektetve tették a sírba. A temetkezés során edényekben ételt-italt helyeztek az elhunytak mellé. Területünkön a rézkorba keltezhető lengyeli kultúrás temetkezést nem ismerünk. A Dunántúlon a késő lengyeli kultúrát a középső rézkori Balaton-Lasinjakultúra követte. A Balkán északi és középső vidékeiről érkező kisebb népcsoportok hatására alakult ki a korábbi népességgel összeolvadva az a kultúrkör, amely nagy területen: Alsó-Ausztria és Burgenland, Szlovénia, Horvátország és a Dunántúl nagyobb részén megtelepült. A horvátországi Lasinjáról elnevezett kultúra lelőhelyeit a Balaton mindkét partján intenzíven előforduló és a Dunántúl csaknem egész területén megjelenő emlékanyaggal kapcsolta össze a magyar kutatás. A településeken feltárt, egymástól nagy távolságra, 20-30 m-re levő gödrök alapján laza településszerkezet és sűrűnek tekinthető településhálózat jellemző a népességre. Néhány lelőhelyről (Sé, Lébény, Zalavár, újabban Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő) nagyméretű, alapozási árokkal épített, cölöpszerkezetes házak (52. kép) ismeretesek, körülöttük a már említett gödrökkel. A telepek vízhez kötődtek, életmódjukra a növénytermesztés, halászat, vadászat volt a jellemző. Edényeiket plasztikus díszítéssel (bordák, különböző formájú bütykök, madárcsőrre emlékeztető fülek; 7-8. kép), bemélyített vonalakból és pontok kombinációjából kialakított mintakinccsel és kannelúrával díszítették. Gyakran előfordul a fényes, fekete felület is (205. kép). Temetkezéseikről, hitvilágukról keveset tudunk (Id. 174. kép). Néhány hamvasztásos és csontvázas temetkezésen kívül egy építési áldozatként értelmezett jelenséget ismerünk a Kis-Balaton térségéből (Balatonmagyaród). A hitvilágra utal néhány hengeres testű, feltartott vagy lelógó kézzel ábrázolt női idol. A korszakban jelentőssé váltak a fémek, a réz- és aranytárgyak a korábbinál nagyobb számban maradtak ránk. Aranyból vagy rézből készített, két lelőhelyről Csáford-Stollhoftípusúnak nevezett korongok, rézből készült, szemüveg formájú spirálok, lapos rézbalták jellemzik a korszakot. Somogy megyéből a Balaton-Lasinja-kultúra mintegy 50 lelőhelyét ismertük korábban, elsősorban a Kis-Balaton térségéből, valamint Kaposvár körzetéből és Barcs környékéről, amely a kutatottság állapotát tükrözi. Az útépítéseket (Kaposvárt elkerülő 61. út, M7-es autópálya) megelőző feltárások új forrásanyaggal gazdagították a korszakról alkotott ismeretünket, a kultúra telepmaradványait a Balaton közelében szinte minden lelőhelyen megtalálták (Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő, Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő, BalatonószödTemetői-dűló, Balatonszemes-Bagódomb, Balatonlelle-Kenderföld, Balatonlelle-Országúti-dűlő, Balatonboglár-Berekre-dűlő, Ordacsehi-Kis-töltés, Ordacsehi-Csereföld, Ordacsehi-Bugaszeg, Ordacsehi-Major). Az egyik legnagyobb települést a Kaposvárt elkerülő 61-es út mentén tárták fel, itt a Balaton-Lasinja-kultúra csaknem 500 gödrét sikerült megmenteniük az ásatóknak. A településen előkerült néhány emberi csontváz maradványa is ehhez a kultúrához köthető. A rézleletek sorát egy 5 cm átmérőjű, karikára hajlított, hegyesedő végű rézhuzal gyarapította. Több lelőhelyen mély árkokkal körbevett településmaradványokat tártak fel: Ordacsehi-Majorban egy U alakú árok, a Kaposvár-61-es út nyomvonalán több lelőhelyen (2., 12., 13., 14. lh.) pedig összesen öt körárok maradványa került felszínre. A korszak jelenlegi kutatási állapota szerint eltérés figyelhető meg Külsőés Belső-Somogy középső rézkori fejlődésében. Míg Belső-Somogy a leletek alapján jobban kötődik a horvátországi-szlovéniai-karintiai körhöz, addig a Balatonhoz közelebbi területek szoros kapcsolatot mutatnak az alsó-ausztriai térséggel. E különbség alapján a Balaton-Lasinja-kultúra két nagyobb területi egységének határa éppen Somogy megyében van. Az új feltárások nagy mennyiségű leletanyagának feldolgozása minden bizonnyal értékes információkkal járul majd hozzá az adott korszak kereskedelmi és kulturális kapcsolatrendszerének pontosabb meghatározásához. 7. kép Középső rézkori tárolóedény Balatonszemes-Bagódombról 8. kép Középső rézkori edény Balatonboglár-Borkombinát lelőhelyről