Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Bondár Mária: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A RÉZKORBAN • KR. E. 5. ÉVEZRED KÖZEPE (4500/4400)–3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)

RÉZKOR 23 A Balaton-Lasinja-kultúra életét egy Európa középső területei felől keleti irányba terjeszkedő nép megjelenése változtatta meg, amely jellegzetes edénydíszítési technikájáról a tűzdelt barázdadíszes (Furchenstich) kerámia kultúrája nevet kapta. Az új kultúrát az előző időszaktól eltérő edényművesség, újfajta fazekak, egy fülű korsók, alacsony bögrék jellemzik (9-10. kép). Fő díszítőelem a fehér mészbetéttel kitöltött tűzdelt barázdás dísz, valamint az ún. kimetszett díszítés. A Dél-Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is megtelepült tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrája lelőhelyei megtalálhatók a Dunántúlon is, majd a Dunán átkelve egészen a Gödöllői-dombságig nyomon követhető megtelepedésük. Telepeikről és temetkezéseikről keveset tudunk. Jelentős eltérésnek tekinti a kutatás a korábbi sűrű településhálózattal szembeni gyér megtelepedést. A feltárt teleprészleteken elsősorban egymástól távol eső gödröket lehetett megfigyelni. A kevés lelőhely nem szolgáltatott még elegendő információt a korszak gazdasági tevékenységének teljes megismeréséhez, de a telepek számának visszaeséséből talán kisebb lélekszámú népességre, kevésbé intenzív földművelésre gondolhatunk. Sajnálatos módon a korszakból alig maradt meg állatcsontanyag, így nem lehet következtetni a vadászat-halászat és a háziasított állatok arányára, jelentőségére. Temetkezéseik néhány magányos sírlelet alapján ismertek: eszerint hamvasztásos és csontvázas rítussal egyaránt temetkeztek; elkülönült nagy temetőjüket egyelőre nem ismerjük. A Balaton-Lasinja-kultúrától merőben eltérő hitvilágra a néhány, gazdagon díszített idoltöredék utal. A tűzdelt barázdadíszes kerámiát készítő népesség életében döntő változás a fémművesség terén következett be: egy-egy telephelyen fémöntéssel is foglalkoztak már a helyi vagy vándorló mesterek, amelynek bizonyítéka egy Zalavárott feltárt fémöntő tégely maradványa. A rézből készült tárgyak egyszerűek: tömör rézhuzalból vagy laposra kalapált lemezből készült réz ékszerek a jellemzőek. A tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrájának fémművessége jelentősen eltér a korábbi, balkáni fémművességtől, kapcsolatai az Alpok keleti vidékei felé mutatnak. Somogy megyéből nagyon kevés Furchenstich kerámiás lelőhely ismert, korábban csak Kaposvárról publikáltak egy jellegzetes díszítésű bögrét. Az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során a Balaton déli partjának közelében Balatonboglár-Berekre-dűlő lelőhelyről említenek az ásatok két urnasírt és egy kis korsót. Ordacsehi-Bugaszegen szintén egy jellegzetes díszítésű ép csupor látott napvilágot. A nagy felületű ásatásokon sem került elő tehát nagy tömegben ennek a kultúrának a nyoma, a leletek is csak egykét edénnyel gyarapodtak. Mindebből arra következtethetünk, hogy csakúgy, mint az intenzíven kutatott Kis-Balaton környékén, itt sem számolhatunk a középső rézkor végén a tűzdelt barázdadíszes kerámiát készítő népesség hosszabb ideig használt telepeivel, sűrűbb településláncolatával. A tűzdelt barázdadíszes kerámia kultúrájának nem túlságosan hosszú életét eddig még nem teljesen tisztázott történeti folyamatok eredményeként új kultúra, a Bécs melletti lelőhelyről elnevezett badeni (magyarországi első lelőhelyéről pécelinek is nevezett) kultúra váltja fel, amelynek fejlődése mintegy 500 évig tartott. Legkorábbi fázisa a csak nemrégen felismert protobolerázi horizont, amely még magán hordozza a korábbi edénykészítési technika néhány jellegzetességét, díszítésében, edényformáiban azonban már az új korszak előhírnöke. A magyar kutatás alig negyven lelőhelyét határozta meg, Somogy megyéből mindeddig egyet sem regisztrált e horizontból. A szlovákiai névadó lelőhelyről elnevezett bolerázi csoport már a badeni kultúra korai időszaka. A badeni kultúra hosszú, békés fejlődése során létrejön az őskor egyik legizgalmasabb kultúrkomplexuma. Nagy területen, Európa déli és középső régiójában (Bulgária, Románia és az egykori Jugoszlávia, valamint a mai Magyarország, Ausztria, Svájc, Csehország, Szlovákia, Kis-Lengyelország és Németország déli területein) találhatók meg lelőhelyei. A törtéit kép Tűzdelt barázdadíszes bögre Ordacsehi-Bugaszegről 10. kép Tűzdelt barázdadíszes korsó Balatonboglár-Berekredűlőből