Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Bondár Mária: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A RÉZKORBAN • KR. E. 5. ÉVEZRED KÖZEPE (4500/4400)–3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)

A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A RÉZKORBAN KR. E. 5. ÉVEZRED KÖZEPE (4500/4400)-3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500) BONDÁR MÁRIA A neolitikum és rézkor időszakának fordulóján a mai Somogy megyé­ben nem voltak drámai történeti események. Az előző időszak, a Tolna megyei Lengyelről elnevezett kulturális egység népe, a késő lengyeli kultúra élte tovább mindennapjait. (A lengyeli kultúra életét a magyar kutatás három fázisra osztja. Az I. és II. a neolitikum idejére keltezhető, míg a III. már a rézkorba.) A Balkán felől érkező kisebb bevándorló csoportok (a Vinca-kultúra kései időszaka) új edényformákat is hoztak magukkal. A késő lengyeli kultúra idején bekövetkezett változásokat elsősorban az új edényfajtákon, díszítési módokon és az első fémtárgyak megjelenésén követ­hetjük nyomon. A legszembetűnőbb a kerámián látható változás: a kerámia felülete, kidolgozása egyre durvábbá válik, az edények felületének égetés utáni festése teljesen eltűnik. A lengyeli kultúra rézkorba átnyúló, legkésőbbi szakaszának ma még kevés lelőhelyét ismerjük; Somogy megyéből egyetlen biztos adatunk van, amit a Ságvár közelében, Lulla-Ali-réten feltárt település képvisel. így a korszakot jellemző települési, temetkezési sajátosságokra csak távolabbi területekről nyert információk alapján következtethetünk. A telepek a vízhez (nagyobb folyók, patakok) kötődtek, de a lengyeli népes­ség szívesen tartotta szemmel a kisebb-nagyobb mozgásokat a lankás dom­bok tetején létrehozott, stratégiai jelentőségű magaslati telepeiről. A települé­sek szerkezete a neolitikus időszakéhoz hasonló volt: földbe mélyített alapo­kon épült, cölöpszerkezetes házak, különböző rendeltetésű gödrök, árkok a jellemzőek. Eletükben továbbra is a földművelés játszotta a döntő szerepet, amelynek technikája (égetéses, erdőirtásos talajművelés) egyre tökéletesebbé vált, így nagyobb lélekszámú közösségek eltartását is tudták már biztosítani. Az ebben az időszakban végbement klimatikus változások, a szárazabbra for­dult időjárás miatt a kiszámítható táplálékot nyújtó növénytermesztés mellett a vadászat és halászat is nagyobb jelentőséggel bírt. Ebben az időszakban már megtalálhatók a telepektől teljesen elkülönített temetők. Az elhunytakat szi­gorú rítus szerint, valószínűleg gyékénybe csavarva, felhúzott lábakkal, ol­dalra fektetve helyezték a sírgödörbe vagy a földre. A nemeket kötött rítus

Next

/
Thumbnails
Contents