Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt-Molnár István-Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-CSEREFÖLD

202 GAUINA ZSOLT-MOLNÁR ISTVÁN-SOMOGYI KRISZTINA 189. kép Stilizált női alakot formázó füles edény rekonstrukciós rajza télyt egy másik kemencéből kiemelt és élére állított rostélydarabokra építették. A mellette lévő 545. kemencében a rostélyt három belül üreges agyaghenger támasztotta alá. Mindkét megoldás ritka a korszakban. Az edényégető kemencék műhelygödréhez észak felől csatlakozva egy kisebb kemence vagy tűzhely maradványa is napvilágra került. Ennek rendeltetését pontosan nem ismerjük. Figyelemre méltó, hogy rostélyos edényégető kemencékre, illetve maradványaikra bukkantak Balatonboglár-Berekre-dűlóben és a szomszédos Ordacsehi-Kis-töltés lelőhelyen is. Az utóbbi helyen két edényégető műhelyt is feltártak. A kemencékben kiégetett edények közül lassú és gyors koronggal készítették a jellegzetes, duzzadt peremű tálakat, korsókat, a pecsételt és alulról félgömbszerűen benyomott aljú (ún. omphalosos) tálakat, grafitos soványítású bögréket és fazekakat. Az egykori viseletbe engednek bepillantást a csontból faragott, talán hajban viselt tűk és a fibulák, azaz ruhakapcsoló tűk. Az utóbbiak fontos szerepet játszanak a telep keltezésében is. A különböző használati, viseleti tárgyak, fegyverek díszítését a kelta korban igen magas, művészi szintre emelték. Ennek csupán egyszerűbb példáját mutatjuk be lelőhelyünkről. Egy magasra húzott fülű kancsó (pszeudo-kantharosz) fültöredéke plasztikus emberalakot ábrázol. A női alakot formázó fül italo-etruszk előképet követ, amelyet az itt megtelepült kelták az itáliai boiusok közvetítésével ismerhettek meg (189. kép). A falu lakói nemcsak békés tevékenységet folytattak. Harcaikra egy kardlánc darabja, az egykori fegyverzet maradványa utal. Az Ordacsehi-Csereföld lelőhelyen feltárt településrészlet jelentőségét az adja, hogy a formagazdag épületek mellett a korszak kelta telepeinek jó keresztmetszetét nyújtja. Előkelő helyet foglalhat el a kelta telepkutatásban a feltárt alapterület, az épületek nagy száma és az edényégető kemencék miatt. A lelőhelyen római kori településrészleteket is feltártunk. A korai időszakot néhány objektum képviseli. Az egyik gödör talajvízszintig mélyülő alján kiálló takarókat leltünk. Feltehetően e falu szerkezetéhez illeszkedett egy hoszszabb, cölöpökkel tagolt árok és egy rövidebb cölöpsor, ami a települést északról határoló paliszád, kerítés maradványa lehetett. A provinciális római horizontot képviselő objektumokból késő kelta kori (a La Tène D időszak végére keltezhető) és kevés provinciális római kerámia került elő. A bennszülött lakosság a Kr. u. 1. század második fele és a 2. század vége között lakhatott azon a településen, amelynek a peremét tártuk fel. Arra a kérdésre, hogy a késő kelta és a római provinciális időszak alatt folyamatosan lakták-e a területet, a leletanyag teljes feldolgozása adhat választ. A római kor késői időszakából is napvilágra került egy falurészlet. Ki kell emelnünk öt épületet, amelyeket egymáshoz közel, 4-20 m-es távolságra leltünk meg. Négy épület egy sorban, azonos tájolással helyezkedett el, éppúgy, mint a szomszédos Ordacsehi-Kis-töltés lelőhelyen. Az ötödiket (329. objektum) e sor keleti tagjától északra ásták meg, így derékszöget képezett a többi épülettel együtt. Három esetben (150., 152. és 157. objektum) a tetőzetet a két szemben lévő oldal mentén álló 3-3, É-D-i irányú oszlopsor tartotta (190. kép). Ezek alapján feltehetően oldalszelemenes tetőszerkezetük volt. Két épület (156., 329. objektum) gödre közel négyzet alaprajzú, három oldalának közepén l-l oszlophellyel. A fenti épületek nem lakóházak voltak, ugyanis nem rendelkeztek tüzelőberendezéssel. Ezeken kívül néhány kisebb és egy nagyobb verem, az abban levő gödörtűzhely, továbbá függőleges falú, igen mély, kútnak meghatározható gödör (76. objektum), valamint egy feltehetően szabadtéri kemence került elő. Az objektumokból vékony falú, finoman soványított, szürke, réteges égetésű, késő római jellegű kerámia került elő. Néhány objektumban az 5. század középső harmadára keltezhető, besimított zegzug vagy rácsmintás díszítésű, vékony falú korsó- és