Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt-Molnár István-Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-CSEREFÖLD

ORDACSEHI-CSEREFÖLD 203 bögretöredékeket leltük. A települést az első vizsgálatok alapján a Kr. u. 4-5. századra keltezhetjük. A késő római-kora népvándorlás kori időszakra tehető az a temetőrészlet, amelyhez négy temetkezés, két felnőtt nőé és két csecsemőé tartozik (embertani meghatározásukat ld. az antropológiai tanulmányban, 317. oldal). Az elhunytakat Ny-DNy-K-DK-i tájolással, egymástól igen nagy távolságra, 50-100 m-re hantolták el. A két csecsemő sírja (124. és 410. sír) közül csak az egyikben került elő melléklet, egy kézzel formált edény. Az egyik felnőtt nő (511. sír) temetkezése is melléklet nélküli volt. Keltező értékű leletet, két oktaéderes fejű ezüsttűt az 510. sírban fekvő, erősen torzított koponyájú nő temetkezése tartalmazott (ld. még az ezt tárgyaló tanulmányt). A koponyatorzítás a hunok, alánok és főleg a keleti germánok között volt elterjedt szokás az 5. században. A temetőrészietet a leletek, a koponyatorzítás és a közelben levő, hasonló korú temetők alapján az 5. század első felére, esetleg középső harmadára keltezhetjük. Feltételezhető, hogy e sírmező az itt feltárt hasonló korú, fentebb említett településhez kapcsolható. A legnagyobb településrészlet a feltárt objektumok több mint egyharmadával az Árpád-korhoz köthető. Az előkerült leletanyag alapján a falu élete legalább a 12. század elején elkezdődött és a 14. századig tartott. A település felszínre került maradványai közül öt földbe mélyített házat emelhetünk ki. Az 51. számú közel négyzet alakú, 3,4 m hosszú és 2,8 m széles lakóház volt. A délkeleti sarkában levő, magasan meghagyott agyagtömbbe vájták bele a kemencét, amely kissé kinyúlt a ház gödréből. Az épület gödrében nem volt cölöplyuk. Ez a jelenséget számos Árpád-kori falufeltáráson is megfigyelték már (Poroszló-Ráboly, Rákospalota-Újmajor, Nyíregyháza-Felsősima, Opusztaszer, Kiskunfélegyháza-Halesz, Tiszalök-Rázom, Tiszafüred-Morotvapart, Répcevis, Ménfócsanak-Szeles-dűlő stb.). Az ilyen építményeket többféleképpen rekonstruálták, ami jól jelzi az Árpád-kori házak szerkezetének rekonstrukciós problémáit. A tetőszerkezet feltehetően a ház gödrénél jelentősen nagyobb területet fedett le, ezért talán a legvalószínűbb, hogy a szelementartó ágasok a vermen kívül helyezkedtek el. A régészeti és néprajzi anyagból is ismerünk az oromfal előtt, illetve a házgödrön kívül álló ágasfákat. A cölöplyuk nélküli házaknál sok esetben a gödrön kívül vagy azon belül elhelyezkedő boronafalat rekonstruáltak, ami azonban a fal síkjából kiugró kemence miatt nem valószínű. Harmadik lehetőségként könnyű szerkezetű, szarufás tetőt képzelhetünk el. Hasonló volt a 68. ház, ami közel 190. kép Késő római-kora népvándorlás kori épület