Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt-Molnár István-Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-CSEREFÖLD

ORDACSEHI-CSEREFÖLD 201 edényégető, rostélyos kemencét (567. objektum) vájtak. Ebben a kétosztatú tüzelőtérbe szakadt, beomlott rostély darabjait találtuk meg, amelyre eredetileg a kiégetendő edényeket állították. A műhely északkeleti feléből hagyományos sütőkemence (576. objektum) nyílt. A 70. építményben szőttek-fontak az asszonyok, padlóján ugyanis 16 db szövőszéknehezék hevert egy kupacban. Megfigyeléseink szerint tűz martalékává válhatott ez az épület, amelyben egy sütőfelület maradványát is dokumentáltuk. Mindkét esetben ágasfás-szelemenes szerkezetű lehetett a tetőzet a két rövid oldalon lévő cölöphely miatt. Lakóházaknak nevezhetjük azokat az épületeket, amelyekben volt kemence, tehát fűthetőek, lakhatóak voltak hideg időszakban is. Ennek legszebb példája az 543. ház. Ledöngölt aljának közepén helyezkedett el egy kisebb méretű kemence, a hozzá kapcsolódó előtérgödörrel (188. kép). Ez a ház azonban más érdekességgel is szolgált. A falak mentén sorakozó öt cölöplyuk közül az egyik alján egy kiskéródző csontvázának maradványait bontottuk ki, amelyet a kelta állatáldozatok egy példájának tarthatunk. Az 512. ház nagyon sekélyen mélyedt az altalajba, de keményre lejárt alján a kemence sütőfelületének egy része felismerhető volt. Déli oldalán lehetett a bejárata, tetőzetét a hossztengelyen elhelyezkedő oszlopok tarthatták. A 2. számú ház a település keleti szélén állt. Négyzetes alaprajzú volt, nagyjából a Ny-K-i tengelyében három tartóoszloppal, mindkét északi sarka kiöblösödött, és oldalai mentén padka futott körbe. Padlóján tűzhely égett foltját figyeltük meg. Északkeleti sarkában eredeti helyzetben találtunk egy lapos, faragott követ. Ha az épületek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy kilenc építmény egy EENy-DDK-i irányú, enyhén ívelódó vonalban sorakozott egymás közelében, a feltárt terület keleti részében. A telepen még külső kemencék (413., 582. objektum) és hulladékgödrök is napvilágra kerültek. Az egykor itt folytatott tevékenységek közül a földművelésre és állattartásra őrlőkövek, egy vas ásópapucs, nagy mennyiségű állatcsont utalnak. A kézművességen belül a szövés-fonást jelzik a szövőszékhez tartozó nehezékek a 70. építményből, valamint számos orsógomb és orsókarika. A helyi vasfeldolgozás jele a kevés salak, vasbuca. Az agyagedények egy részét helyben készítették - olyan rostélyos, edényégető kemencékben, amelyekből hármat is sikerült feltárni a lelőhelyen (az egyik a már fentebb említett fazekasmúhelyben volt). Két ilyen objektum az 543. ház szomszédságában egymással érintkezve helyezkedett el, sajnos a rostélyuk feletti felépítményük már elpusztult. Az 570. kemencében a kerek lyukas ros188. kép Az 543. számú kelta ház