Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt-Molnár István-Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-CSEREFÖLD

ORDACSEHI-CSEREFÖLD 201 edényégető, rostélyos kemencét (567. objektum) vájtak. Ebben a kétosztatú tüzelőtérbe szakadt, beomlott rostély darabjait találtuk meg, amelyre eredeti­leg a kiégetendő edényeket állították. A műhely északkeleti feléből hagyomá­nyos sütőkemence (576. objektum) nyílt. A 70. építményben szőttek-fontak az asszonyok, padlóján ugyanis 16 db szövőszéknehezék hevert egy kupacban. Megfigyeléseink szerint tűz martalékává válhatott ez az épület, amelyben egy sütőfelület maradványát is dokumentáltuk. Mindkét esetben ágasfás-szele­menes szerkezetű lehetett a tetőzet a két rövid oldalon lévő cölöphely miatt. Lakóházaknak nevezhetjük azokat az épületeket, amelyekben volt kemen­ce, tehát fűthetőek, lakhatóak voltak hideg időszakban is. Ennek legszebb példája az 543. ház. Ledöngölt aljának közepén helyezkedett el egy kisebb méretű kemence, a hozzá kapcsolódó előtérgödörrel (188. kép). Ez a ház azon­ban más érdekességgel is szolgált. A falak mentén sorakozó öt cölöplyuk kö­zül az egyik alján egy kiskéródző csontvázának maradványait bontottuk ki, amelyet a kelta állatáldozatok egy példájának tarthatunk. Az 512. ház nagyon sekélyen mélyedt az altalajba, de keményre lejárt alján a kemence sütőfelületének egy része felismerhető volt. Déli oldalán lehetett a bejárata, tetőzetét a hossztengelyen elhelyezkedő oszlopok tarthatták. A 2. számú ház a település keleti szélén állt. Négyzetes alaprajzú volt, nagyjából a Ny-K-i tengelyében három tartóoszloppal, mindkét északi sarka kiöblösödött, és ol­dalai mentén padka futott körbe. Padlóján tűzhely égett foltját figyeltük meg. Északkeleti sarkában eredeti helyzetben találtunk egy lapos, faragott követ. Ha az épületek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését vizsgáljuk, akkor lát­hatjuk, hogy kilenc építmény egy EENy-DDK-i irányú, enyhén ívelódó vo­nalban sorakozott egymás közelében, a feltárt terület keleti részében. A telepen még külső kemencék (413., 582. objektum) és hulladékgödrök is napvilágra kerültek. Az egykor itt folytatott tevékenységek közül a föld­művelésre és állattartásra őrlőkövek, egy vas ásópapucs, nagy mennyiségű állatcsont utalnak. A kézművességen belül a szövés-fonást jelzik a szövőszékhez tartozó nehezékek a 70. építményből, valamint számos orsó­gomb és orsókarika. A helyi vasfeldolgozás jele a kevés salak, vasbuca. Az agyagedények egy részét helyben készítették - olyan rostélyos, edényégető kemencékben, amelyekből hármat is sikerült feltárni a lelőhelyen (az egyik a már fentebb említett fazekasmúhelyben volt). Két ilyen objektum az 543. ház szomszédságában egymással érintkezve helyezkedett el, sajnos a rostélyuk feletti felépítményük már elpusztult. Az 570. kemencében a kerek lyukas ros­188. kép Az 543. számú kelta ház

Next

/
Thumbnails
Contents