Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Sófalvi András–Nagy Borbála–Skriba Péter: BALATONLELLE-ORSZÁGÚTI-DŰLÖ ÉS BALATONLELLE-FELSÖ-GAMÁSZ

BALATONLELLE-ORSZÁGÚTI-DŰLŐ ÉS BALATONLELLE-FELSÖ-GAMÁSZ 157 rok stb. (143. kép) kerültek eló, melyek a magyarországi késó bronzkor elsó periódusára keltezhetek. Két - a településeken ritka leletnek számító - bronzból készített ékszert is találtunk: egy huzalból csavart spirálgyűrűt, illetve egy szív alakú csüngót. A korszak néhány települési objektuma szórványosan a felső-gamászi feltáráson is előkerült. A felső-gamászi dűlő másik kiemelkedő jelentőségű régészeti felfedezését két kora népvándorlás kori ház feltárása jelentette. Az egymástól 46 m távolságban elhelyezkedő házak jelentősége abban áll, hogy a kora népvándorláskorból a Dunántúlról eddig nem ismertük a különböző hódító/bevándorló germán népcsoportok (herulok, szvébek, langobardok) önálló településeit, mivel ezek jellemző leletanyaga mindig a római lelőhelyeken vagy ezek közvetlen közelében került elő. A feltárt házak közül az északnyugati (130. str.) maradt meg jobb állapotban: a foltban négyzetes objektumnak mutatkozó jelenség omladékának eltávolítása után előtűnt a padlója és a felmenő szerkezetére utaló tartóoszlopainak helye. A kb. 3 x 4 m alapterületű épület a fő égtájakhoz igazodik, a rövidebb keleti és nyugati oldalakon masszív, közel 1 m mély és mintegy 25-30 cm átmérőjű oszlopgödrökkel, ezekből 3-3 van mindkét oldalon. Az oszlophelyek egy sekély, 15-20 cm mélységű alapgödörbe mélyednek, amely a déli és északi oldal középvonalában kiszélesedik, csúcsában egy-egy cölöplyukkal (144. kép). Ezek a cölöplyukak sekélyek, a beléjük helyezett cölöpöknek feltehetően csak támasztó szerepük lehetett, szemben a másik hattal, amelyek a felmenő fal és a tetőszerkezet súlyát hordozták. Az alapgödör szélét nagyméretű, meszes kötőanyagú paticsrögök keretezték. A ház bejáratát nem sikerült megtalálnunk. Az északnyugati sarokhoz épített kavicsos alapozású kemence, előterében kis hamusgödörrel, feltehetően kapcsolatban állt a házzal. A padló erős tűz hatására vastagon átégett (ezt később, az Árpád-korban itt megépített kemence alapozásaként hasznosították). A ház omladékából a kevés kerámia és állatcsont mellett viszonylag nagy mennyiségű szövőszéknehezék került elő. Ezek többnyire szóródnak a ház belterében, nagyobb mennyiségben a keleti-északkeleti részből jöttek elő. A másik - a lelőhely délkeleti sarkában feltárt - germán ház (346. str.) a felszínhez nagyon közel jelentkezett. Tájolása kissé eltér az előző házétól. Belterülete nagyobb kiterjedésű volt, kb. 4 x 5 m. A rövid oldalakon kiásott cölöplyukak sekélyebbek: a padlótól mérve 55-70 cm között mozognak. Alapgödrét már csak a cölöplyukak által kirajzolt terület alapján lehet megszer244. kép Langobard ház gödre Felső-Gamászról (130. str.)