Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
LELŐHELYEK - Bondár Mária–Honti Szilvia–Márkus Gábor–Németh Péter Gergely: BALATONSZEMES-SZEMESI-BEREK
124 BONDÁR MÁRIA-HONTI SZILVIA-MÁRKUS GÁBOR-NÉMETH PÉTER GERGELY temetőnek csak a szélét érintette, míg az újkókori objektumok egy, a késő rézkoriak pedig két nagyobb, összefüggő felületen helyezkedtek el. Jelentős eredményeket hoztak a badeni kultúra településszerkezetéről megismert új adatok, a korai bronzkor eddig alig ismert átmeneti időszakának új leletanyaga és egy korai népvándorlás kori temető (123. kép). Legnagyobb számban a középső újkőkori dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának telepjelenségei kerültek elő. Az összesen 82 objektum a feltárási területen mintegy 150 m szélességben húzódik, ezen belül sűrűbben egy 50 m-es sávban. Többségük szabálytalan földkitermelő gödör, illetve ilyen objektum alja, emellett átégett falú füstölővermeket is feltártunk. A telep nyugati részén több tapasztott tüzelólapú tűzhely és hamusgödörrel rendelkező, boltozatos, kisméretű kemence került elő. Egyelőre ismeretlen funkciójú az a 35 m hosszúságban húzódó, É-D-i irányú oszlopsor, amely nagyjából a neolitikus telep közepén fut végig. A vastag oszlopoknak kiásott nagyméretű lyukak oválisak, lefelé szűkülnek, többnél kis peremet, illetve lejjebb egymást metsző kettős kört (körszeletet) lehetett megfigyelni. A beásott faoszlopok maradványait nem találtuk meg, minden bizonnyal kiemelték őket a helyükből. Az előkerült, jelentős számú kerámia a vonaldíszes kerámia kultúrájának dél-dunántúli fiatalabb időszakába (keszthelyi csoport) tartozik. Előfordul néhány kottafejes és vékony vonalas díszű edénytöredék is, ezek a Dunántúl északi részével és Szlovákia területével mutatnak kapcsolatot. A pattintott kőeszközök többsége bakonyi radiolaritból készült. A csiszolt kőeszközök között kőbalta és véső töredéke, kőbunkó, őrlőkövek és töredékeik említhetők. A rituális tárgyi emlékek közé tartozik egy nőt ábrázoló agyagszobrocska. Lapos fején bevágott vonalkák jelzik a szemet és az orrot; göndör, kontyba fogott haja erősen kihangsúlyozott, lapos testén a karokat és a lábakat csak jelzésszerűen alakították ki (Id. 4. kép). Megemlíthető még egy, feltehetően edény oldalát díszítő állatfej: az apró agyagszobrocskán hangsúlyos orr, két nagy, felálló fül vagy szarv látható, a szemeket és a szájat bekarcolt vonal jelzi. A feltárás délnyugati részén kerültek elő a késő rézkori badeni kultúra települési objektumai, amelyek a kerámiaanyag alapján a kultúra idősebb és középső időszakára keltezhetók. Az objektumok egy része sekély gödör, kevés leletanyaggal. Előfordulnak nagyméretű, néhány esetben sározott vagy döngölt padlós, szabálytalan alakú munka- vagy tárológödrök is. Az egyik 108. kép A lelőhely részlete légi felvételen