Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Kiss Viktória-Sebők Katalin: BALATONSZEMES-BAGÓDOMB

BALATONSZEMES-BAGÓDOMB 117 felhúzott lábbal, gyakran az arc elé vagy a fej alá helyezett kezekkel, alvó póz­ban temették el (204. kép). Az elhunytak közül négyet önálló sírgödörbe te­mettek, két sír pedig a nagyméretű gödrök felső részében került elő; egy to­vábbi (hetedik), elpusztult temetkezésre csak az egyik gödör betöltésének felső részében megtalált emberfog utalt. Két esetben bal oldalán, É-D-i, illet­ve ÉNy-DK-i tájolással (fejjel észak felé), egy esetben jobb oldalán, D-É-i tá­jolással helyezték el a halottat a sekély sírgödörben. Ezekben az esetekben a fejjel észak felé, illetve fordítva, fejjel dél felé irányított testeket úgy fektették jobb vagy bal oldalukra, hogy az arc mindig kelet felé nézzen. Két további te­metkezést Ny-K, illetve K-Ny felé tájoltak; mindkét halottat bal oldalára fek­tették, így egyikük arca dél, másikuké észak felé nézett. A embertani elemzés szerint a sírok három gyermeket és három felnőtt korban meghalt egyént, két nőt és egy férfit rejtettek (Id. az antropológiai tanulmányt, 310. oldal). Az utóbbi erőteljes, robusztus férfi testét okkerrel borították (410. sír). A feltárt temetkezések közül egy töredékes: a (tároló- vagy szemét) gödörben csupán a koponya és a felkarcsont darabjai maradtak meg. Mellékletet csupán egy esetben találtunk, az egyik csontváz lapockáján egy apró kőpengét - a halott­ról való gondoskodás azonban a többi esetben sem zárható ki. Nem magvas vagy csontos, azaz régészeti „nyomot" nem hagyó ételek, italok kerülhettek pl. háncs- vagy faedényekben is a sírba, emellett a díszes ruhák, textíliák és a test ékszerekkel való díszítése is feltételezhető. Az említett, részlegesen megmaradt temetkezés mellett egy lapos kőbaltát, egy obszidiánpengét és számos edénytöredéket találtunk, de a tárológödörbe ásott sírok esetében ne­héz a gödörbe dobott hulladék és a sírmellékletek elkülönítése. Később, a középső rézkori Balaton-Lasinja-kultúra időszakában újra bené­pesült a domb, igaz, ez a falu jóval kisebb méretű volt, mint az újkókori tele­pülés. A feltárt 20-30 objektum mindegyike gödör, többségükben enyhén méhkas alakú, kerek tárolóvermek - ezek egy kisebb, tanyaszerű faluhoz tar­tozhattak. A rézkori település nagyjából a feltárt terület közepét foglalta el, a gödrök elhelyezkedése alapján az egykori tanyát nagyobb részt feltártuk (Id. 107. kép). Lakóépületnek nem találtuk nyomát, de a gödrökben talált nagy mennyiségű házomladék, patics alapján vesszófonatos-anyagtapasztásos há­zakra következtethetünk. Ezek oszlopszerkezetét vagy alapárkát valószínű­leg kevésbé mélyen ásták a földbe, esetleg a domb magasabban fekvő részén 205. kép Középső rézkori edények a 451. gödörből 204. kép Újkőkori gyermeksír

Next

/
Thumbnails
Contents