Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Horváth Tünde: BALATONŐSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ
104 BE1/ÉNYESY KÁROLY-HORVÁTH TÜNDE 91. kép Kelta ruhakapcsoló tűk (fibuldk) kutatás során - korábbi feltevéseinket igazolva - nagy számban kerültek elő a középkori településhez tartozó objektumok. A kemencék és a nagyjából K-Ny-i irányú, illetve arra merőleges árkok kisebb-nagyobb szakaszai a középkori lakókörzet peremére utaltak. A vörösesbarna altalajba ágyazott, nehezen bontható objektumok többsége többperiódusú volt. A kemencék sütőfelületeit általában megújították, ami hosszabb ideig tartó, folyamatos használatra utalt. A sütőfelületek alapozásából és a hamusgödrök betöltéséből nagy számban kerültek elő a késő Árpád-kori falusi háztartások jellegzetes ízlésvilágát tükröző edények töredékei. A bekarcolt spirál- és hullámvonalakkal díszített, többségében homokkal soványított, vékony falú, általában szürkére égett fazekak és a vörös színűre égett, korongolt, belső füles bográcsok alapján a kemencék készítésének és használatának korát aligha tehetjük a 13. század második felénél korábbi időszakra. Az előbbiektől jelentősen eltér egy nagyméretű, földbe mélyített, tüzelőberendezés nélküli, oldalbejáratos gazdasági épület. Az építmény 5 m széles és 11 m hosszú, mintegy 180 cm mélységű; a délkeleti, hosszanti oldal közepén nyitott, meneteles lejárata közel 3 m széles. Belső szerkezetének lenyomatai az omlékony homokos löszben jó állapotban maradtak fenn, így sikerült feltárnunk a földbe mélyített oldalfalakat támasztó oszlopsorok és a középső szelement tartó ágasfák, illetve oszlopok altalajba mélyedő lenyomatait. A belső betöltés metszeteiben pedig lehetőségünk nyílt megfigyelni és dokumentálni az oldalfal már pusztuló oszlopsorának felmenő részeit is. Az építmény használatának korát a kevés és meglehetősen töredékes leletanyag alapján nehéz keltezni, de méretei és belső szerkezete alapján a Kardoskúton vagy - éppen az M7-es autópálya nyomvonalán - Ordacsehi-Bugaszeg lelőhelyen feltárt Árpád-kori, földbe mélyített ólakhoz, istállókhoz köthető, és jól beleilleszthető a falu külsőségeinek ismert rendszerébe. Az autópálya nyomvonala által a középkori településből kihasított szelet a település többi részéről, főként a lakóövezetről kevés információt nyújt szá-