Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Horváth Tünde: BALATONŐSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ

BALATONÖSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ 103 Az őskor legfiatalabb időszakát a késő vaskori kelta népesség képviseli a balatonőszödi feltáráson, mely a kelta kor legkésőbbi fázisára keltezhető (La Tène D). A korszak jelenségei a lelőhely keleti részén koncentrálódnak. Megjelenésük egymáshoz viszonyítva távoli, szigetszerű, kisebb egységeket képez. Négy egyszerű, félig földbe mélyített, 2-3 középső tetőtartó oszloppal ellátott, nyeregtetős épületet sikerült feltárni, közelükben kisebb-nagyobb, méhkas alakú tárolóvermekkel, szemetesgödrökkel és kiterjedt, több építési fázist magába foglaló kemencebokrokkal. A feltárt jelenségek alapján úgy véljük, hogy a kelta település műhelykörzetének egy részletét sikerült megtalálnunk. Az objektumok közül két földbe mélyített, kb. két méter mélységű füstölőkemencét kell kiemelnünk építésük ritka jellege és érdekessége miatt. Az objektumokból jó minőségű, korongolt, szürke, finoman iszapolt, valamint rosszabb minőségű, esetenként grafitos bevonatú avagy soványítású kerámiaáruk kerültek elő. A jellegzetes edénytípusok közt a kisebb-nagyobb méretű, behúzott peremű kónikus tálak, a perem fölé magasodó, hagymagombos díszítésű tálak, tölcséres nyakú, kettős kónikus hasú, gömbös testű fazekak, urnák, palackok, hordószerű, duzzadt peremű és egyenes peremű, kiugró vállú fazekak találhatók meg. A kerámiaanyag biztonsággal keltezhető, a legkésőbbi oppidumanyaggal párhuzamosítható (a lelőhelyhez legközelebbi városszerű erődítés, azaz oppidum Regöly és Szálacska). Nem a hétköznapi élethez kötődő régészeti jelenség volt a részleges és teljes szarvasvázakat (90. kép) tartalmazó néhány gödör (B-638., 277., 486., 405., 804., 503. objektum), rendeltetésük bizonytalan (esetleg áldozati jellegű?). Mivel a település kis részletét, és annak sem központi, lakóövezetét tártuk fel, ezért a fémtárgyak meglehetősen ritkák, ám a néhány, különféle típusba tartozó, viszonylag jó állapotban előkerült fibula jól keltezhető. Kiemelkedik közülük egy bronz számszeríjas rugós szerkezettel ellátott, gombos lábú fibula, korong alakú, csiszolt borostyánberakással (91. kép). A helytörténetre vonatkozó források alapján a mai falutól délre eső köztemető közvetlen környezetében sejtettük a középkori oklevelekben Ewzed-, Ezeud-ként idézett falu templomát és magát a középkori települést is. Az autópálya tervezett nyomvonalának a temetőhöz közel eső szakaszán folytatott 90. kép Szarvas csontváza késő vaskori gödörben