Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Horváth Tünde: BALATONŐSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ
102 BELÉNYESY KÁROLY-HORVÁTH TÜNDE A feltáráson a badeni kultúra nagy mennyiségű kerámiaanyaga került elő, meglehetősen sok ép vagy kiegészíthető edénnyel (88-89. kép). A korai, bolerázi fázist pecsétlők, nyomottabb testű kis bögrék, többsoros bordával díszített fazekak, karcolt díszű amforák, kebles edények képviselik, a klasszikus fázist a talpas kelyhek, kétosztatú tálak, idolok, kannelúrázott bögrék, korsók, amforák és egysoros bordával díszített fazekak jellemzik. A telepen kisebb mennyiségben csiszolt és pattintott eszközök is előfordulnak. A pattintott eszközök között kiemelkedően szép és meglehetősen számos, szilánkon kialakított, bifaciális megmunkálású hegy található. A csiszolt eszközök közül szép számban kerültek elő balták, többségükben nyéllyukas töredékek, szinte kivétel nélkül erősen megégett állapotban. Feltűnően kevés viszont az őrlőszerszám. A badeni kultúrához köthető egyetlen réztárgy egy kalapált, négyszögletes átmetszetű, súlyos testű ár. A Balatonőszödön feltárt őskori (Balaton-Lasinja és badeni) településrészletek a középső rézkor elejétől kezdve a rézkor végéig egy igen jelentős, több száz éves periódust ölelnek át. A települések korban egymás után következnek, mind időben, mind térben folyamatos horizontális tagoltságot mutatnak. Időben fiatalodva, a térben D-DNy felé húzódnak. A bolerázi csoport és a badeni kultúra hagyatékát - a régészettudomány jelenlegi állása szerint - mindenképpen egy kulturális egység két fejlődési fázisaként kell kezelnünk. A középső rézkort képviselő kultúra jelenléte újabb, eddig nem ismert régészeti eredményekkel (temetkezésekkel, ebből értékelhető antropológiai anyaggal, kutakkal) gazdagította tudományunkat. A feltárt rézkori objektumokból talán a középső rézkortól kezdve kibontakozó szerves, folyamatos, helyi fejlődés lesz látható, mely a Balaton-Lasinja-kultúrától kezdve törés nélkül torkollik a badeni kultúra klasszikus fázisába. Ennek kielégítő bizonyításához további, részletes, mindenre kiterjedő leletanyag-feldolgozás szükséges. A valószínűleg déli eredetű kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci-kultúrát néhány szeméttel betöltődött gödör képviseli, amelyek a csomópont északkeleti sarkában helyezkednek el, bennük a jellemző szürke, zúzott kagyló- és csigahéjjal, valamint finom kaviccsal soványított házikerámia-töredékekkel, köztük durva, mély seprűzésű, amforaszerű, gömbös testű fazekakkal, tagolt, behúzott peremű tálakkal. A Somogyvár-Vinkovci-kultúra gödrei minden további összefüggés nélkül állnak: sem a település kiterjedésére, sem szerkezetére, jellegére vonatkozó további információkat nem adnak számunkra. 88-89. kép Késő rézkori tárolóedény az előkerüléskor és a restaurálás után
