Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Horváth Tünde: BALATONŐSZÖD-TEMETŐI-DŰLŐ

BALATONÖSZÖD-TEMIETÖI-DŰLÖ 101 kétosztatú tál töredéke, kebles edények töredékei, feltehetően szakrális épület-szentélymodell töredékei, emberi arcot formázó álarc töredéke, emberi lábacskákat utánzó kisplasztikák, vörös festésű vagy festés nélküli miniatűr kelyhek töredékei, vörös festéknyomos, gúla alakú és hosszú, téglalap pecsétlőfelületű, nyeles agyagpecsétlók, átfúrt gyöngyök. A balatonőszödi telepen négy épületet (házat?) sikerült feltárnunk (508., 509., 513., 1428. objektum). Ezek jelenléte ismét ritkaságnak számít: bár több mint 1600 badeni lelőhelyet ismerünk, igen kevés helyről van hitelesen megfigyelt házra vagy épületre vonatkozó adat. Az említett házak talán cölöplábakon álló, föld fölé magasodó épületek voltak, vagy sátorszerű, több részből álló építmények. Rendeltetésük is kérdéses: a tüzelőberendezések valamiféle lakóegységekre vallanak, a különös szerkezet alapján azonban szakrális épületre is gyanakodhatunk. Egy nagyobb felületű gödörkomplexumban (B-1600 és környezete) nagy mennyiségű tapasztott, lenyomatos paticstöredéket találtunk, melyeknek külső, sima felületén több rétegben fehér és rózsaszínű festésnyomok látszanak. Utóbbi töredékek felmenő, tapasztott falhoz (épület) vagy akár belső berendezéshez (asztal, ágy, egyéb posztamens, kemencesut stb.) tartozhattak. A badeni kultúra településén belül igen sok kemence került elő, kiemelkedik közülük a K-255-ös számú, melynek föld feletti felépítménye (boltozata) épen maradt meg. A kemencék három típusra bonthatók sütőfelületük alapján: apró sóderes-kavicsos, kerámiatapasztású-alapozású, illetve agyagtapasztásos sütőfelületek kerültek elő. A sütőfelületek eltérő kialakítása talán eltérő használatra utalnak (kerámiaégető, kenyér- vagy hússütő, aszalókemencék stb.). A kemencék többségéhez nem tartozott hamusgödör, legtöbb esetben gödrök alján letapasztott kerámiafelületekként jelentek meg. Ezt a típust a gödörben való kerámiaégetés módszerével hozzák kapcsolatba. Módfelett magas számuk és a badeni kultúra szintén kiugróan nagy mennyiségű kerámiaanyaga közt valóban létező, logikus összefüggést feltételezhetünk. Talán a hátrahagyott nagy mennyiségű házikerámia, étkezési hulladék egy szertartási falu maradványa, melyet időszakosan látogattak, de akkor igen intenzív, felfokozott közösségi élet helyszíne volt? Ezzel magyarázható a szokatlan tárgyak, jelenségek nagy száma, a feltűnően sok lelet? A balatonőszödi településnek sem hasonló méretű, sem hasonlóképpen feltárt párhuzama egyelőre nem ismert. Meglehet, hogy nem annyira egyedi jelenség az, amit Balatonőszödön tapasztaltunk, hanem a kultúra bizonyos településeire igen jellemző. Ezeknek azonban olyan kis részletei kerültek eddig feltárásra, hogy jelenleg nem értelmezhetők analógiaként. 87. kép Késő rézkori agyagidolok töredékei