Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

Következő állomásunk Granada volt, melynek igen szép a fekvése, hát­terében a Sierra Nevada hófedte csúcsaival. Mind Granadában, mind Se­villában, már márciusban gyönyörű tavaszi idő volt, de nem mondhatnám ezt Madridról, ahol még fáztunk. A Sauer koncerteken természetesen illett megjelennem és ennek voltak néha mulatságos epizódjai is. Az is megtör­tént ott Dél-Spanyolországban, hogy a kikötött honorárium még nem volt együtt. Emlékszem rá, hogy Granadában az impresszárió a koncert után visszamaradt, hogy a honoráriumot majd ő hozza utánunk a szállodába. Csaknem éjfél volt már amikor megérkezett és Sauer kérdésére, miért ez a késés elmondta, hogy villamoson jött, nem külön fogaton, mert egy kis er­dőn át vezetett az út és attól félt, hogy kirabolják. Egyik este a vacsora után a nagy Szállodában meglepetésemre Andrássy Gyulát pillantottam meg nejével és leányával. A Műcsarnokból és a Nem­zeti Szalonból látásból már ismertük egymást. Bemutatkoztam nekik és sok érdekes dolgot mondtak el Spanyolországi élményeikről. Andrássy Grana­dában sok régiséget vásárolt, többek között egy vasból kovácsolt kaput, amelyet utóbb budapesti szalonjában láttam igen ízlésesen beépítve. Ok másnap már visszafele indultak és úgy gondolták, hogy Madridban újra ta­lálkozunk, ami be is következett. Säuert nem követtem tovább zongoraturnéján, hazafelé tartottam, ne­hogy családomat túl sokáig egyedül hagyjam. Madridban megint összetalál­kozva Andrássy Gyulával a Pradoban Tizián V Károly lovas képe előtt azt mondta: Ki nagyobb itt Tizian vagy Velasquez? Úgy érzem magam, mint egy puskaporos hordó felett ezt a sok mesterművet látva! A piktúra iránti ily nagy lelkesedése nagyon szimpatikussá tette előttem egyéniségét. Mikor Velasquez IV Fülöp spanyol király arcképe előtt álltunk, megjegyezte, hogy: „Erről sem beszélne ma már senki, ha Velasquez le nem festette volna!" Én tovább maradtam még Madridban, mint Andrássy, mert nem tudtam betelni a Pradoval. Itt megtanulhatja egy fiatal festő, hogyan kell kifogásta­lan rajzot remek festéssel párosítani. Nincs semmi véletlen, minden a he­lyén van. Portréi kitűnően vannak úgy vonalban, mint színben komponál­va. Nincs meg benne kortársának Rubensnek a fantáziája, de megfigyelései mélyebbek és pozitívebbek. Nincs benne az a báj, ami Tiziánban, de egy portréja előtt állva teljesen kielégíti az embert, mesterkedés nélküli, remek piktúra. Hazafelé utaztomban kiszálltam San Sebastienben és Biarritzban, meg akarván ezeket a világhírű tengeri fürdőhelyeket is ismerni. San Sebastien festőibb, Biarritz egy elegáns város olyan üzletekkel, mint Párizs, de üdül­ni nem mennék ennyire mondén helyre. Nem kapván ide semmiféle szállo­dai ajánlatot, pont a legelegánsabb szállodában szálltam meg. Nem is ma­radtam ott tovább egy napnál. Ez olyan szálloda volt, ahol néhány nappal előbb VII. Eduard király lakott és ott díszelgett még a kapurtalai mahara­dzsa is, akinek bizonyosan olcsó volt ez a szálloda is. 151

Next

/
Thumbnails
Contents