Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
Atyinaiakkal együt - belekeveredtek a Zsigmond eHenes összeesküvésbe. A király teljes vagyonelkobzásra ítélte őket és 1403. november 18-án Rupulújvár várát, tartozékaival együtt fele-fele arányban a Héder nembeli Tamási Henrik fia, János erdélyi vajdának és a Győr nembeli Szerdahelyi Ders Márton alnádornak adományozta. 197 1443-ban Tamási Henrik rokonaival, Hédervári Lőrinc nádorral és fiával, Imrével kötött örökösödési szerződést a fele várra és a fele uradalomra. 198 1443-1445 között Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán szállta meg a várat, jogtalanul, aki mint somogyi főispán, a király nevében intézkedett. 1453-ban Y Lászlótól az Újlakiak szereztek tulajdonjogot Újvár fele részére és fele uradalmára. 199 Ettől kezdve 1504-ig a teljes vár és uradalma az Újlakiaké, amikor Újlaki Lőrinc herceg Kaposújvár fele részét visszaadta a jogos tulajdonosnak, Szerdahelyi Dersffy Miklósnak. 1524-ben Újlaki Lőrinc özvegye (akkor már Móré László felesége) Kaposvár másik részét eladta a Tóti Lengyel családnak. 200 1495-ben a várat a királyi seregek ostromolták. A megrongált erősséget nyilván újjá is kellett építeni. 1498-ban castrum Kapwswywar-ról olvashatunk. 201 Pécs 1543. évi eleste után a végvári rendszer részeként új erődítést, palánk rendszerű kiépítést is kapott. 1555-ben, mint Dersffy István kezében lévő castrum-ot említik, 202 de ekkor 12 napos ostrom után, előváraival együtt, Tojgun pasa elfoglalta. Ettől kezdve 1686-ig nahije, azaz „járási székhely". Nem sokkal a törökök sikeres ostroma után a magyarok 1556 augusztusában visszafoglalták és részben lerombolták, de azután az oszmánok hamarosan mégis újjáépítették a várat. 203 1599 novemberében a magyarok ismét megkísérelték a várat bevenni. 1600-ban - Kanizsa török kézre kerülése után - Kaposvár átkerült a budai tartományból a kanizsai vilajetbe. 204 Evüa Cselebi 1664-es leírása szerint „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának a fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras, mély völgyben áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapós folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs oly nagy mint Kanizsa, hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján fagerendák vannak, s körös-körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli, szűk háza van. Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, előtte felvonó hídja és tornya van." 205 A hozzá tartozó város a várral szemben, a mai Vár utca környékén, szabálytalan négyszög alakú területen lehetett. Olyan módon, ahogyan a 17. század második feléből származó Waldtmann-Krausen-féle metszet a vár előterében a félkör alakú várost ábrázolja. 206 Az 1686. november 12-én felszabadított Kaposvárt az 1687-es kamarai összeírás 207 a következőképpen írta le, s benne a várost: „...a várat...a belső várat három árokrendszer fogja körül, ezek választják el egymástól az erősség három részét. Az első árkon belül 50 telek volt, amelyen a katolikus, illetőleg a rác (görög keleti) vallású lakosság házai álltak, de ezeket az ostrom alkalmával felégették. A másik árkon belül, a híd utáni két kapun áthaladva egy hosszú utcába jutottak az összeírok, amelyben 56 lakott „török" ház volt, 8 elpusztult mellette. A harmadik árok ádépése után a belső várban (in inferiori arcé) 8 lakott és 15 lakatlan jó - azaz jelen esetben nyilván nagyobb méretű - török házat találtak". 69
