Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

1. Gyertyános A várra Nováki Gyula és Sándorfi György véletlenül bukkant rá 1986-ban. Kaposvár vasútállomásától D-re 2,6 km-re, mesterséges tó D-i szélén kis mesterséges domb emelkedik, mellette a parton, 10 méterre turistaház áll. A tó 2-3 m magas partvonalából E irányába ugrik ki a kis domb. Árok veszi körbe, ennek fele már a tó vízszintje alatt vízben van. A domb platója kissé domború. A domb alapátmérője 12-13 m. A várárok D irányában mély természetes eredetű árokba torkollik, amely 300 m hosszan nyúlik be a fennsík alá. A vár közvetlen környéke füves, a várdomb bokros, a nagy árkon túl erdő kezdődik. A kis plató átmérője alig 5-6,5 m, területe 0,003 ha. Történeti adatot nem ismerünk, irodalom nem említi. Jellege alapján kis méretű középkori „motte" - típusú vár lehetett. 2. Vár (Kaposújvár) 1421-ben szerepel először Kaposwar-ként. 1461-ben Kaposwywar, azaz Kaposújvár. 1403-1405 között Rwpulwywar, azaz Rupulújvár. 1387-ben Vywar, vagyis Újvár, a Kapós folyó mentén újonnan emelt várra utal.

190 A Rwpulwywar előtagja arra a családra emlékeztet, amely a korábbi birtokközpontjáról, a Zselickisfaludhoz tartozó Ropó-pusztáról kapta a nevét. A Rupol helynév (1230ból) a német Rupel személynévből ered és a terület egykori birtokosának a nevét őrzi.

191 Györfry György szerint: „nyilván arról van szó, hogy Makariás fia Tamás ispán váruradalmat épített ki s az uradalmat a vár helyéről nevezték Ropolynak... A vár П. Endre kori meglétét bizonyítja, hogy amikor 1230-ban körülhatárolták újból az uradalmat, Ropolynál említik a vár vizét (fluvius Ww, ma Várvíz) azon a helyen, ahol ma is Várhögy néven nevezik a Ropó puszta feletti hegyet."

192 Fügedi Erik szerint „a Gutkeled nembeli (Majádi ág) Felsőlendvaiak a Monoszló nembeliektől 1313-ban kapták meg az uradalom felét, de vár nélkül."

193 1348-ban már annak a várnak a várnagyát említik, amelynek a birtokosa a Felsőlendvai Rupolyi Amadé fia Miklós bán fiainak özvegye és fiai János és Amadé.

194 Nyilvánvalónak látszik, hogy a Felsőlendvai család az új, vár nélküli uradalmuk központjaként egy új várat építettek a Kapós menti mocsarak egyik jól védhető szigetén. Komjáthy Miklóst idézve: „Az uradalmi központ később áthelyeződött a Kapós folyása mellé, a mai Kaposvár területének Ny-i felébe, a mocsarak közé, a rupuli favárnál nyilván korszerűbben épített várba."

195 1357-től, a Felsőlendvai Rupolyiak kihalása után az új, ún. kaposi uradalom fele már Vásári Miklós esztergomi érsek öccséé, Vásári Tamásé. Ekkortól 1403-ig az ő tulajdonában van Újvár, azaz Rupolújvár.

196 1403-ban a Rupolújváriak - az 68