Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Okleveles, történeti adatot nem ismerünk. Jellege alapján középkori „motte" típusú vár, esedeg késő középkori úgynevezett góré lehetett. A dombon ugyanis török kori cserepek találhatóak.

6 3. „Török-vár" Az egykori általános iskola mellett, az úgynevezett kiskastély környékén fekszenek a természetvédelmi terület részeként a „Török-vár" sáncai, árkai, amelyek a Duna-Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak. Az omladékok közül az 1950-es évektől több alabárdot, handzsárt, buzogányt vittek el a kincskeresők. 1960-ban Kozák Károly, majd Magyar Kálmán

7 járta be a vár maradványait. A bokros erdővel takart területen kevés téglafal nyomát látták. A várdomb D-i aljában újonnan épült lakóházak alapozásakor különböző leletek kerültek elő (patkó, vaspánt, kályhaszem, balták, kerámia töredékek, paticstörmelék, kemence darabjai és lócsontváz a 16-17. századból). Ugyanitt ledőlt fal maradványát is látták. A DK-i oldalon gázvezeték ásásakor átégett rétegeket vágtak át. A Ny-i oldalon 2 m mélyen egy bronz ágyúcső került elő. 1973-ban Jankovich Bésán Dénes végzett itt terepbejárást.

8 Leírása szerint a Várdombon helyenként téglafalak, beomlott boltozatok részei látszottak. A várat a tőle Ny-ra eső dombtól 6 m mély, 10 m széles árok választja el. Ezen a dombon, a templom és az iskolaépület környékén embercsontok, szerszámok, paticstörmelék, vaslándzsa került elő. Babócsa község belterületének szélén emelkedik a vár dombja.

9 Ma a vár teljesen lepusztult, fal nem látszik. Kiterjedését a domb pereme mutatja. Nagyjából téglalap alakú, oldala erősen hullámzó vonalú. DNy-i sarka lenyúlik a domboldalban. Belső területe egyenletesen sima. Erdő fedi. Engel Pál szerint: „Babócsa uradalma 1398 óta a Marczaly családé. Várát először 1439-ben említik, tehát a 15. század elején épülhetett."

10 Csánki Dezső szerint is a Marczalyak építhették. Castrum Babolcm-ként szerepel 1450-, 1474-, 1490-ben és 1519-ig többször is.

11 A Marczaly család kihalása után a három ecsedi Báthory testvér 1490-es birtokosztozkodása révén Báthory György főlovászmester, somogyi főispán került Somogyba. Az övé lett - a főispáni cím mellett az összes, a babócsai uradalmi központhoz tartozó hatalmas somogyi uradalom. A Báthory uradalmakat különben nem osztották szét a testvérek között, noha a nyugat-magyarországiakat Babócsáról igazgatták. 1496-ban itt látta vendégül II. Ulászló királyt.

12 A Jagello-kori Báthoryaknak két rezidenciája volt: Bátor és Babócsa. Érdekes módon István nádor leváltása idejére feleségével, Mazóviai Zsófia hercegnővel féltestvéréhez, Györgyhöz költözött Babócsára. Kubinyi András szerint: „Babócsa nem csupán mellékrezidenciája volt a Báthoryaknak, hanem a nyugat-magyarországi birtokok központja is. Báthory György a vár mellett vadaskertet is létesített, ahová délről hozatott szarvasokat." 22