Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
Ez a jelentős vár rezidenciának, azaz főúri lakóhelynek számított, amely jogi értelemben is „állandó lakóhely" volt. 1511. március 28-án Báthory András és István, november 25-én István, majd 1513. november 21-én Báthory György főlovászmester (1505-1526) tartózkodott itt. Báthory György 1517 júliusában és 1518 áprilisában is Babócsa várából ( 3 fx cmtro Вяеокш") keltezi leveleit. Babócsa mezőváros is volt, amely a Dráva É-i partján Stájerországba vezető és a Dráván át E-ról D-re, "verőcére irányuló utak kereszteződésénél feküdt. Nem véletlen tehát, hogy a Marczaly család Verőcéről ide helyezte át birtokközpontját. 13 1526 után Babócsa Kanizsa, illetőleg Szigetvár fontos végvárvonalához tartozott. 1532-ben a szultáni had Babócsa alatt is „megpihent". 1550-ben és 1554-ben is szerepel. 1556 előtt a stájer rendek pénzén szolgált itt 20 lovas. 1555-ben mint castmm Báthory Andrásé 14 , de ebben az évben rövid időre Tojgun budai basa elfoglalta. 1556-ban a babócsai sikeres csatában a Ferdinánd főherceg és Sforza Palavicini vezette osztrák, stájer és cseh csapatok segítségével Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós felmenti Szigetvárát. Ezt követően Babócsa várának ellátásából a magukat a DélDunántúlon védelmező stájer rendek is komoly anyagi és katonai segítséggel veszik ki részüket. Babócsa vára 1554-ben már biztosan palánkvár volt, mert ekkor említik Magyar György egyik házát a palánkon belül, a másikat pedig a palánkon kívül. 1558 júliusától 1566-ig Perneszy Farkas a babócsai királyi vár kapitánya. Leveleit s in arcé Babolchia" írja. 1559-ben Zrínyi 50 huszára szerepelt itt stájer zsoldon. 15 1563-ból ismerjük Babócsa, mint Báthory-vár leltárát. Ghymesi Forgách Ferenc váradi püspök és történetíró a 16. században írja: „Babócsa vára ezer lépés nyire fekszik a Drávától, terjedelmes mocsár közepén, amelyet a Kapós egyik mellékága (Binya) alkot. Kevés gázlón lehet hozzáférni, azok is keskenyek. A Marczaly család építette nagy fénnyel és kényelemmel. Az ellenséges lövegek ellen falait kettős fallal vették körül, amelyek közét földdel töltötték ki." 16 A török 1555-ben először ostrommal, majd 1566-ban ostrom nélkül elfoglalta a felgyújtott, őrség nélküli várat. Dávid Géza említi, hogy 1566-1570 között Babócsán a párkányban már dzsámi és fürdő is állt. 1577 tájáról származik „másik adatunk, ahol azokról a párkányokon belüli épületekről kapunk hírt, amelyekben a mírliva emberei szoktak megszállni." 1581-ben Husszein béget, Babócsa, Berzence, Segesd és Szőcsény urát, mint cseribasit említik. 1663-ból ismerjük a babócsai szandzsák beosztást. 1570-1590 között a babócsai „átkelési adó, vagy illeték" is szerepel. 17 „Babócsát a törökök stratégiailag mindig fontosnak ítélték és ezért már az ötvenes években is szandzsák központtá tették arra a rövid időre, amíg a kezükben volt." Éppen ezért a magyarok állandóan támadták, így Zrínyi György 1574-ben, majd 1594-ben el is foglalta. A török pár hónapra visszaszerezte, de 1595 augusztus elején felrobbantva, felégetve hagyta ott a várat. Ezután 1600-ig magyar kézen volt. Pálffy Géza szerint is Babócsa stratégiailag fontos helyen feküdt és mérete is nagy volt. Főleg palánkkal erődítették. 1598. október elejétől egészen a vár elestéig 300 német gyalogos, 200 magyar darabant és 50 huszár volt a várban. 18 A neves magyar nyelvű krónikairó, gersei Pethő Gergely 23
