Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

A 15-16. században a Marczaly és az ecsedi Báthory család kezén lévő erődített szakrális központi és mezővárosi helyet a török előbb 1555-ben, majd 1566-ban elfoglalta. A legkiemelkedőbb részen lévő területen a bencés kolostort és a temetőjét egy nagyméretű gőzfürdő felépítésével részben elpusztították. A temető területére került a fürdő alagsori építménye. A templomot és az apátságot a török a fürdőhöz tartozó épületként és raktárként használhatta. A két egyház közötti területen épült fel a török parancsnok kerített, magánfürdővel rendelkező palotája. A törökkori nagy közfürdőtől É-ra is jellegzetes hódoltság kori településnyomok: paticsház és szemétgödrök maradványai kerültek elő különböző leletek (kályhaszemek, mázas kerámiák, vas- és bronztárgyak) kíséretében. A vár területén több kisebb épület, raktár állt elszórtan, szinte mindenütt. A mezővárosi plébániatemplom területén, a temetőben is török településnyomok kerültek elő.

1 A 16. század végétől az 1671-es felségsértési perig - török megszállás miatt természetesen csak névlegesen - a Nádady család a birtokosa. A kincstár kezére került birtokok egy részét 1677-ben Széchenyi György vette meg, maradékait a Szalay és a stájer (származású) Rindsmaul család. 1776-ban Végh Péter, majd 1835-től a Somssich grófok is birtokosok. A területet összefüggő gyümölcsösként kezelték. 1715-ben a helyiek szerint: „.. .item hicfatens in servitio Turcarum existens, adhunc ante introitum illorum iam extitisse circumvallationem, seu fossatum inter Babocsam Bathorianam et Babocsam Abbatialem, seu KisBabocsa trans Rynyam in districtu Szigetiensi, distinctum fuisse..".

2 1812-ben azt írják, hogy Babócsa, amely a Rinya folyó náddal benőtt folyása alatt áll. Waha híres erődítmény állott ezen a helyen, amely mostanában csak romhalmaz, miután különféle viszontagságok érték 1555-től az 1664. esztendőig. Fennáll még a törökök fürdője és a vár sánca, a többi épületnek csak az alapjai látszanak. Egykor a bencéseknek is állott itt apátsága.

3 A vár átmérője 340x310 m, területe 8,7 ha. 2 „33-as"-domb 1972-ben Jankovich Bésán Dénes figyelt fel a dombra. Leírása szerint akkor a domb alakja szabályos csonkakúp volt, teteje 12 x 12 m alapterületű, a domb magassága 2,5 m. Körülötte árkot figyelt meg, feljárata a folyó felől volt. A dombot gyümölcsfa és fű borította.

4 A domb Babócsa községtől K-re 800 méterre van.

5 Körülbelül a felét 1980 körül teljesen elhordták, megmaradt fele ép. A mesterségesen felhordott domb platója valószínűleg téglalap, vagy négyzet alakú volt. A domb alatti árok a megmaradt Ny-i részt félkörben átfogj a^ ebből az ENy-i oldalon egy kivezető árok indul. A dombot bokrok takarják 21