Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
rombolhatják le, hanem csak ágyúlövéssel... A szétrombolással nem szabad várni, mert minden órában várják Mesztegnyőbe a törököket..." Ez Orosztonyiéknak is nagy veszélyt jelent. 537 Ekkor, 1558-ban írta Zrínyi Miklós is Nádasy Tamásnak: „.. .a török már Pécsen gyülekezik, amint mondják, Babócsát akarta megtámadni, vagy a mesztegnyei zárdát megerősíteni {monastenumMeztegne muntre)". 528 A mesztegnyői monostor alapítására nincs forrásadatunk A 15. század elejéig, 1408-ig a Mesztegnyei Szerecsen család a birtokosa. 539 Zsigmond ekkor a lázadásuk miatt a hozzá hűséges Gordovai Fánch családnak adta át. Az ország zászlósurai közé tartozó két család egymással vetélkedett a birtok megtartásában. Az 1470-es években Újlaki Miklós familiárisai közé tartozó Szerecsenek voltak a település tulajdonosai egészen 1498-ig. 540 Mesztegnyő mezőváros parochiális egyháza 1476-ban Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. Ekkor engedélyezte a római szentszék, hogy a kegyúr a domonkos rendiek részére a templomnál házat emelhessen. 541 Nyilván a magas rangú kegyurak, a Szerecsenek, illetve a Gordovai Fánchok kúriájával is számolhatunk Mesztegnyőn. A Mesztegnyői Szerecsenek ősei ugyanis a 14. század második felétől Budán, a király környezetében élő, padovai származású olasz üzletemberek voltak. Például Szerecsen Jakab királyi kamaraispán verette az úgynevezett szerecsenfejes pénzeket. A család somogyi birtokközpontja, Mesztegnyő után nevezte el magát a 15. században. 542 A Thapsonyi Anthimusok szomszédos tapsonyi birtokán is 1455-ben vár és mezőváros szerepelt. 543 Valószínű tehát, hogy a mesztegnyői Szent Miklós templom mellé épült házat, az 1558-ban említett monostort a 16. század első felében megerődítették. Lehetséges, hogy a vár, illetőleg a középkori templom és kolostor helyére épült az 1744-től a ferencesek kolostora. 1974-ben a kolostorépülettől Ny-i irányban vízvezeték fektetése során egy boltozott csatorna került elő. A csatorna egy kb. 3,2x3,2 m-es vakoladan, csehsüveg boltozattal fedett, a boltvállakig feltöltődött helyiségben került elő. Ez a helyiség a K-i és DNy-i részén lefalazást mutatott. A lenti helyiséget a kolostor pincéjéből nem lehet megközelíteni. Wószínűleg egy 18. századnál régebbi épület maradványai, esetleg a régi erődítmény pincerészlete került napvilágra. 544 NAGYBERKI - Berki-gát vám Az első biztos adat 1656-ból származik, amikor - Papp Sándor újabb kutatásai szerint - egy török kérelmező irat szerint a kanizsai vilajethez tartozó pécsi szandzsákban felépítettek egy új palánkvárat, Berki-gátat, ahova az azabok agájának egy bizonyos Mehmedet neveztek ki. Az aga elhunyt és tisztét törvényes fiára, Sehbázra hagyta. 545 Pethő László kiskomáromi kapitány Batthyány I. Ádámnak 1655. június 3-án kelt levelében a következőket írta: „.. .Berki kastélyát a levél írásának hetére a török be fogja fejezni. Parancsnokának „Fekete Méhemet" nevezik ki, aki alá 70 gyalogost és 250 rácot rendelnek. A készülő erősség építésére a Kapóstól a Dráváig jelen pillanatban is 1000 parasztot foglalkoztat a török. 546 163
