Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

A bécsi források is ekkor tájtól említik a vár építését.

547 A palánk ügyével még az év végén is foglalkozott a Haditanács és tiltakoztak Berki-gát felépítése miatt. A törökök azzal mentegették magukat, hogy nem egy új várat építettek, hanem egy régit újítottak fel. Batthyány Kristóf 1660. március 2-án jelentette: „A végvári vitézek a törökök Berki nevű palánkját, amelyet a béke ellenére építettek, s amelyben a keresztényekkel szemben olyan zsarnoki módon viselkedtek, elfoglalták, lerombolták és felégették". A korabeli török adatok szerint Pethő László kiskomáromi kapitány vezetésével „15 ezer ember" (!) robbantotta fel és 500 foglyot (!) ejtettek. A valóság az, hogy Ákosházy Sárkány János egerszegi kapitány, a Kanizsával szembeni végvidék főkapitány-helyettese hajtotta végre az akciót.

548 Simon Reninger portai követ is foglalkozott 1660-ban Berki-gát felégetésének ügyével. Szerinte a Berki-gátnak nevezett palánk a Koppány mellett a két víz, a Kapós és a Balaton között, nem messze Pécstől állt. Zrínyi Miklós 1661-ben Zrínyi-Újvárral kapcsolatban írja: „Ok (ti. a törökök) már 3 vagy 4 új várat is építettek, s most tervezik, hogy felépítik Beligátat (rontott alakja a Berki-gátnak), melyet tavaly a magyarok felégettek." 1782-1785-ben az első katonai felmérések szerint: „...a mocsáron csak Toponárnál és Berkinél található gáton lehet átkelni."

549 A megye monográfiája említi a Sapkatöltés nevű helyet, melyet a törökök építettek.

550 Sági Károly 1952-ben jelentette, hogy az 1333 / 3 számú telek sarkában középkori épületrom van, amely a hagyományban török mecsetként él.

551 A mai földrajzi nevek közül kiemeljük a Nagyberkitől D-re kb. 5-6 km-re Erdög vára és Sapkatöltés nevű helyeket

552 és Kisberkitől DDK-re 6 km-re, Nagyberki és Baranyajenő határvonalán az erdőben emelkedő 245 m magas Várhegyet. Ezek esetleg összefügghetnek az ismertetett Berki-gát nevű török várral, azonosításuk későbbi feladat lesz. OSZTOPÁN - Vár A Kaposvártól É-ENy-ra lévő helységet Oztupan-ként először 1229-ben említik. A szerb-horvát Stupan szóból származik.

553 1284-ben és 1348-ban Ztupan -ként szerepel, s végül Stupuan, majd 1353-ban Vztupan. 1396 tájától már Oztopan-ként említik és 1417-ben is Ozthopan a neve.

554 1317-ben a ropolyújvári (kaposújvári) uradalom birtokosa, a Felsőlendvai család őse, Amadé fia I. Miklós a tulajdonosa (1. Kaposvárt és Zselickisfalud-Ropolypuszta-Várhegyet). 1332-1337-ben egyházas helyként szerepel. 1417-ben egyes részeiben már a Perneszy család a birtokos.

555 Az egész közép-és kora újkoron keresztül, még 1757-ben is a település fele részének a Perneszyek a birtokosai. Ok, csakúgy mint az 1447-ben és 1536-ban Osztopánnal kapcsolatban említett Zewld család, innen veszi az előnevét.

556 Az Osztopáni Perneszyek őse László már 1273ban szerepel. A család felemelkedése az Anjouk, majd Zsigmond idejére tehető. Ekkortájt szerezték somogyi törzs birtokaikat (ld. Kaposmérő-Várat).

557 1534-ben már az Osztopáni Perneszyek - az Osztopáni Zöldekkel rokon Lengyel család mögött - a harmadik legjelentősebb birtokos Somogyban. Az összeírok ekkor 34 fa164