Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

zó Conscriptio bvevis dirutae or eis Lak említi: „in радо Osztopdn exporte meridionali adíacet dirutum castellum Lengyelthoty nobilum Lengyel haereditarium.. ." 528 A 17. század végére már castellum desertum, azaz elhagyott kastély volt. 529 A kastély helyére az 1870-ban készített Greguss János féle metszetből következtet­hetünk. 530 Ezen szerepel egy kiemelkedő dombon - az 1990-es évek első felében helyreállított - eredetileg a 12. századtól a törökkorig fennálló, majd a barokk kor­ban újjáépített Szent Jakab templom. Tőle ÉK-re egy kiterjedtebb, ugyancsak út menti dombon, de annak ÉK-i szélén áll egy kastély A Szent Jakab templom ku­tatói, B. Benkhard Lilla és Lukács Zsuzsa az 1990-es évek elején már megállapí­tották, hogy „...a községet a Balaton déli partja felé vezető egykori hadiút mellé telepítették, melynek évszázadokon keresztül fontos szerepe volt. A helység legma­gasabb pontjáról, a templomdombról ez az út jól belátható, megfigyelhető volt (a 18. századig fontos őrhelyként is használták)." 531 A templomdomb K-i lejtőjén, Gaál István tanár földjén 16. századi kerámia töredékek kerültek elő. Közel két évtizede, hogy egy osztrák várkutató mérnök, Josef Schönwälder ész­revette, hogy a művész, Greguss János (akaradanul) a templomdombnál eg} 7 egy­kori erődvonalat is ábrázolt. Az utca szélén egy hosszas peremsáncot (Randwall), a dombplató D-i szélén és a templom másik oldalán pedig egy olyan nyakárkot raj­zolt meg, amely a templomdombot elválasztotta a többi területtől. 532 Ennek alap­ján 2004. november 22-én Nováki Gyula helyszínelést végzett a templomdom­bon, amely várnak rendkívül alkalmas dombkiugráson van, közvetlenül az ország­út felett, igen meredek oldalakkal. A dombplató folytatása felé azonban ma már nincsen árok, elegyengették. A középkori Lengyel kastély pontos helyét nem ismerjük. Schönwälder leírása szerint a mai Zichy-kastély 1858-ban épült. Hivatkozik Tóth Sándor könyvére, 533 amelyben a már lebontott kastély régi fényképe látható. Ennek alapján egyemele­tes volt, két derékszögű oldalszárnnyal, két földszintes épülettel. Itt ma már újabb, földszintes épületek állnak. Schönwälder megfigyelése szerint az egykori kastély mesterségesen kialakított rézsűkkel határolt platón állt. Dél felé meredek és mély völgy határolta, itt öt teraszt talált, de ezek eredete bizonytalan. Egy teraszt a K-i oldalon is látott, a DNy-i és a DK-i szögletben pedig egy-egy földkiugrást érzé­kelt. Schönwälder megfigyelései további kutatásokra ösztönöznek. 534 MESZTEGNTŐ - Vár A várat 1548-ban említi a helytartótanács, majd mint eastellum-ot 1555-ben Nóvák János birtokában, Nádasy Tamás összeállításában találjuk, 535 amikor Ka­posvár eleste után a vár magyar védői elhagyták. Úgy tűnik, a menekülő katonák nem égették fel, legalább is nem okoztak benne különösebb kárt. 536 1558-ban Orosztonyi Péter szenyéri várkapitány írta: „Mesztegnyőnek a kapuját meg­csinálták, készen van az „ol ház", csak egy kapu kell még rá." Az ő kötelessége, hogy mindezt széthányassa, indítson népet ellene, „de rúddal és doronggal nem 162

Next

/
Thumbnails
Contents