Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

is. Ez utóbbi nagyjából a mai Széchenyi kastély területén állhatott. 1982-ben Magyar Kálmán a régi bencés templom, az egykori erődített egyház helyén végzett régészeti kutatásokat, ekkor már csupán az eldózerolt téglafalak másodlagos helyzetben lévő töredékeit találta meg.

519 LENGTELTÓJJ- Vár A váras hely települése már 1121 és 1420 között Tout, Tóti alakban szerepel.

520 A Tóti helynév a szlovák, szlovén és kaj-horvát nyelvben használt tót népnévből képződött. A Tótnak, Horvátnak, Orosznak stb. nevezett kis telepek főként all. században jöttek létre. A hivatalosan csak 1773-tól létező Lengyel Tóthi névben az úgynevezett Lengyel előtag utal a Lengyel család itteni régi birtoklására.

521 Csánki szerint Thoty 1331-ben, majd Thothy-ként az 1536. évi adójegyzékben is szerepel.

522 1426-ban két plébánosát: Mihályt, majd Pétert is említik.

523 A településen a Lengyel család birtoklására 1496-tól van adatunk. A 15. században még főképpen Zalában birtokos Lengyelek a 15-16. század fordulóján Somogy megye legrangosabb köznemesi családai közé emelkednek. László 1505-ben Somogy vármegye országgyűlési követe, majd 1507-ben királyi ítélőmester, a királyi tábla bírája. Lányai révén Osztopáni Zöld Péterrel, Túri Szántói Jánossal, Wésey Lászlóval és Rátóti Gyulaffy Istvánnal került rokonságba.

524 Legidősebb fia, János 1518-ban Bakócz Tamás unokahúgát, Korothnai Katalint vette feleségül. Gáspár fia a Szakmáry, míg Boldizsár a Fajszy családból nősült. Tóti Lengyel János 1527. november 3-án részt vett Ferdinánd székesfehérvári megkoronázásán. Ettől kezdve a királytól jelentős birtok- és más adományokat kap a család. János már 1527. november 10-én I. Ferdinánd király étekfogómestere lett. Itt nincs lehetőségünk a család gyors vagyonszerzésének és a különböző pártharcokban való részvételének bemutatására.

525 Lényeg az, hogy - többek között - a szigligeti, a fonyódi vár (1. Fonyód - Alsó vár) és uradalmaik a 16. század első harmadára már tulajdonukba került. 1534-ben 35 faluval, azok 315 portájával - Török Bálint után - a második legnagyobb somogyi birtokosok voltak.

526 Magyar Kálmán szerint a Lengyel család, amely állítólag lengyel eredetű, csupán a 14. században szerezhette meg a Fonyóddal szomszédos Tótit, ahová udvarházuk, birtokközpontjuk került. A középkor végére egy hatalmas Lengyel-uradalom jött létre, amely a Balaton E-i partján Szigliget várból és uradalmából (6-10 falu), míg a D-i oldalon Fonyód, Orda várából és a Tóti-i kastélyból szerveződő uradalomból (35^10 falu) állt. Hóvári szerint is „a Lengyel család ősi fészke Lengyeltóti volt. Nyilván itt állt az ősi kúria, amely a zavaros időkben ki volt téve a haragosok, majd a törökök támadásainak. Az 1536. évi dikajegyzék szerint a legfiatalabb testvér, Lengyel Boldizsár tulajdonában volt."

527 A település a Lengyelek kezén maradt a középkortól kezdve egészen 1860-ig, amikortól a birtok és a templom kegyurasága a gróf Zichy családé lett. A Lengyel család Tótiban lévő kúriájára, illetőleg középkori kastélyára csupán a 17. század végéről van forrásadatunk. Az év nélkül, a 17. század végéről szárma161