Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

ban álltak ellen fegyveresen a Köröshegyet elfoglalni akaró Pekry Lajosnak. Pekry ekkor felgyújtatta a kolostort, amelynek leégett a teteje.

509 Takaró Mihály tihanyi várkapitány 1558-ban írta: „...a köröshegyi törökök is élőnkbe érkezének, az hajókba beszállánk a vízre (Balatonra) előttek."

510 Tehát 1558-ban Kőröshegyen már törökök tanyáztak. „A koppányi szandzsák öt nahie (járás) területén hamarosan meg is szerveződött. Ide tartozott a koppányi nahie 88 faluval, a dombóvári 32 faluval, a karádi 29 faluval, a kőröshegyi 13 faluval és a marcali 28 faluval."

511 Nyilvánvaló, hogy a kőröshegyi járási székhelyen erődített helyen, feltehetően egy palánkvárban került elhelyezésre a török helyőrség. A kérdés csupán az, hol hozták létre ezt az erődítést? Kézenfekvő lenne, hogy az ottani ferences kolostort használták volna fel erre a célra. A források a 16-17. században viszont a kolostort romként szerepeltetik.

512 Az erődített kolostorok között sem szerepel.

513 A protestánsoknak 1671-ben a romos kolostor mellett megépített fatemplomát 1683-ban égette fel a török

514

és a faluval együtt mindent lerombolt.

515 Valószínűleg a lerombolt török palánkvár helyén létezhetett az 1688-ban említett kastély Egy 1748. évi adat szerint a reformátusok „...régi egyháza mellett...a település közepén falaival, s ennek külső oldalán egy toronnyal és sekrestyével elég hosszú egyház áll: boltozott szentéllyel, sekrestyével, restaurált állapotban." Északon lehetett a kolostor néhány épülete,mert itt a négyszögletes, keresztül-kasul húzódó cellák alapfalai is fennmaradtak. Ez a leírás jól illik a ma is fennálló, restaurált, támpilléres gótikus ferences templom, toronnyal rendelkező épületére. Ugyanekkor, 1748-ban szerepel egy másik egyházra vonatkozó leírás is: „...praeter heme Ecclesiam circa finem pagi a meridie iterum prostant rudera àuarum Ecclesiarum." Azaz e templomon kívül körülbelül a település végén délre két templom romja látszik. Ez középen kereszt formához hasonlóan (,^quae lateralibus capellis aedificata fuit") két téglakápolna / oldalkápolnás építményből állt. Még most is látszik a két ismeretlen titulusú kápolna boltozatos szentélye (et adhuc sub fornice Sanctuarium cum capellis et sine Titulo Patrocinii") írták ekkor.

516 Tehát 1748-ban a ferences kolostort a település közepén említik, míg tőle délre, a település végén állt egy kereszt alakú, kétkápolnás egyház, részben épen. Kőröshegyen már all. századtól létezett egy, a pannonhalmi bencésekhez tartozó bencés majorság, az úgynevezett Szent Márton egyházzal. A szomszédos Szántód révhely a tihanyi bencés apátság birtoka volt. 1390 táján írnak a környéken egy Vizesvár helyről, illetőleg vízvári cser erdőről.

517 Ez a Szent Márton tiszteletére szentelt bencés egyház lehetett a település szélén, az egykori majorsághoz tartozó, úgynevezett kereszt alakú, több kápolnával rendelkező templom. 1812-ben szerepel egy erődített egyház leírása: „láthatók egy másik templom omladékai is, amely kereszt alakú és hasonlóképpen gótikus stílusban épült (ti. mint a ferences kolostor temploma) és minden oldalról sánc veszi körül."

518 Ez azt bizonyítja, hogy az Árpád-kortól ott álló bencés egyház került - Fonyód-Alsó vár mintájára - megerődítésre. A vár további részei, palánkjai körbevehettek nemcsak az 1960-as évekre elhordott homokdombot, hanem az 1688-ban említett kastélyt 160