Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Vár Somogyzsitfa község DK-i végétől DK-re 1,5 km-re van Szőcsénypuszta. E település ÉK-i sarkában, a volt Vécsey-kastélyban és a körülötte lévő újabb épületekben működik az Erdészeti Szakmunkásképző Intézet. Az intézethez tartozó parkban egy kis kápolna van, Szent Vendel tiszteletére, vele szemben újkori szobor áll. A kápolna körül több vonalban húzódnak a vár árkai.

393 A vár ENy felől a fennsík rendkívül meredek, mély oldalára támaszkodik. Többi oldala közel azonos szinten van a fennsík folytatásával, amelytől többszörös árokrendszer választja el. Központi része hosszúkás, DK felé kiszélesedik. 6 m széles bejárata DNy felől vezet be a vár területére. K-i sarkában kb. 10 méterre kiugró, szögletes bástya van. Hasonló lehetett ettől DK-re, 25 méterre, a D-i oldalon, de ez újkori bolygatás miatt elvesztette eredeti alakját. A várnak ezt a központi részét két belső árok három részre osztja, melyek közül az ENy-iban áll az említett 18. század közepén épült kápolna. E belső árokvonulatok eredetileg feltehetően keresztbe vágták a bejáratot, de az újkorban feltöltötték, hogy utat képezzenek a kápolnához. Az így három részre tagolt központi várrész hossza 83, legnagyobb szélessége 70 m körüli. A kápolna körüli legbelső terület hossza 37, szélessége 27-33 m. A várat egy nagy külső védelmi sáv veszi körbe, amely csak az északnyugati meredek domboldal felett szakad meg. E védelmi sáv különböző szélességű, kanyargó alakú, szélessége 5-17 m között váltakozik, kívül egybefüggő árok kíséri. Ez az árok csak a DNy-i bejáratnál szakad meg, nyilván az újkori feltöltés miatt. A különböző árkok találkozásainál több helyen számítani kell újkori feltöltésre (pl. az ENy-i oldal feletti peremen kiképzett sétaúttal kapcsolatban), ezért az egész védelmi rendszer több helyen már nem az eredeti alakját mutatja. Az egész védelmi rendszert árkok jelentik (a két, említett bástya kivételével), szélességük 8-14, mélységük 3-5 m között váltakozik. Legsekélyebb a kápolna DK-i oldala melletti belső árok, mélysége alig éri el a 1 métert. Sánc csak a legkülső árok ÉK-i, K-i és DK-i külső oldalán van, de ez valószínűleg csak az árokból kidobott földet jelenti. A külső árok Ny-i szakaszán kívül, 2 méterrel alacsonyabb szinten, 30 m hosszú terasz látszik, esetleg ez is a védelmi rendszer része. A vár teljes területe 160x147 m, 1,67 ha. A belső várrész 130x95 m, 1,13 ha A várra viszonylag kevés adatunk van. A helytartótanács 1548-ban már említi Szőcsény várát, de nem tervezett oda újabb erősítést. A várat 1566-ban is említik.

394 A török csapatok Szőcsény és Csákány környékén 1568-ban kezdenek építeni erősségeket. A magyarok megelőzték őket és felépítették a két várat. Az 1570. október 9-i levelében Szokollu Musztafa pasa, budai beglerbég Habsburg I. Miksa királynak írta: „Thury György kanizsai kapitány az mi kegyelmes fejedelmünk határában Szőcsény és Csákány nevű két kastélt építtetött" 1572-ből ismerjük Palát Jeromos írását: „Először is Szőcsénybe mentem, és a várat jó alaposan megtekintettem. Afelől is érdeklődtem, hogy hány személy van benne. "Van 17 állandóan ott tartózkodó 134