Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

gyalogos zsoldoskatona, van továbbá 10 szakállas puska, aztán egy kis sugárágyú, de nincs hozzá több golyójuk, mint öt darab, a szakállasokhoz van 150 golyójuk, van egy fél hordónyi puskaporuk és egy kevés ágyúhoz való lőporuk. A végház magasan áll, három és fél öl mély árka van. Ha Csákány és Szőcsény a leírtak szerint alakulna ki, akkor ez nagy romlása lenne az ellenségnek."

395

1581-ben már biztosan török kézen volt, mert ekkortól, a babócsai, segesdi és berzencei náhijével együtt, Szőcsény egy pár évig létező, önálló részszandzsákhoz tartozott. 1594. március 6án Zrínyi György dunántúli kerületi főkapitány( 15 82-1598) a török őrség által felgyújtott szőcsényi várat foglalta el. Innen a törökök a babócsai várba menekültek, amelyet Zrínyi 1595-ben ostromolt meg sikerrel.

396 1935-ben Dornyay Béla azonosította a helyszínen Tíirco szerint 1570. évi rajzával (amelyet korábban tévedésből a Nógrád megyei Szécsénnyel hoztak kapcsolatba). Az árkokban középkori tégla- és kődarabokat, vesszolenyomatos, kiégett agyagdarabokat talált. Az E-i meredek oldal aljában a ,yárkút"-at említi. 1934-ben a Szent \endel kápolnát restaurálták, a földmunkák során középkori leletek (gótikus kulcs, vas zabla, kovácsműhely szerszámai, kemencében (edényégető kemence?) félig kiégett cserépedények, ezüstpénzek kerültek elő.

397 Dornyay megállapította, hogy a mai kápolna a középkori templom keleti része, az eredeti apszissal. Turco rajza megegyezik a belső várral, a most látható bonyolult árokrendszer későbbi időből származik. 398 1951-ben Genthon István a következőket írta: „szőcsényi várrom, nagyméretű, benne gótikus templom romja, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel.

399 1954-ben Kozák Károly járt a helyszínen és leírta az árkokat, a vár fekvését.

400 A kápolnától D-re, a belső sánc aljában, 1,5 m mélységben 16. századi poharat, illetőleg hagyma alakú kályhaszemeket, ácsszegeket és különböző 16-17. századi kerámiákat ástak ki faültetés közben, melyeket Magyar Kálmán gyűjtött be az 1970-ben folytatott helyszínelése közben.

401 1983-ban Lukács Zsuzsanna és B. Benkhard Lilla a kápolnánál végeztek kutatást, Giulio Turco szerintük 1570. évi felmérésében ábrázolt templom alapján középkori templomot feltételezve. Megállapították, hogy itt egy nagyobb középkori templom állt, amelynek falait részben felhasználva 1767-ben építették a mai kis kápolnát, majd a homokzatot a 19. században átalakították.

402 Számunkra az említett, állítólag 1570-es, SETCHEN feliratú Turco-féle rajz a legérdekesebb, amely nagyjából téglalap alaprajzot mutat. Ha a Turco-féle térkép E tájolása a helyes, akkor a középkori gótikus templom nem lehetett a vár ENy-i, hanem csak a DNy-i részében. Magyar Kálmán szerint Turco É tájolása helyesen van feltüntetve, így a ma álló kápolna nem lehet a középkori templom része. Nováki Gyula véleménye viszont az, hogy ahogyan Dornyay már megállapította, a ma álló kis kápolna a rajzon látható egykori középkori templom K-i részét, a teljes szentélyt foglalja magába, a hajó Ny-ra eső része már hiányzik. A templom Ny-i kapuja mellett fahíd vezetett át az árkon D irányába. A várat körülvevő vonal (fal?)-ból három kis szögletes kiugrás (bástya?), a belső területen négy, különböző méretű, többosztatú épület látszik. Az egészet árok veszi körbe, külső széle egyszerű vonallal van ábrázolva. Ez a mai kis kápolna körüli belső várral azonos, de a régi fahíd helye már fel van töltve. 135