Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Ny-i, meredek oldala feletti sáncban kincskeresők nyomait találta, a sánc magasságát 5 méter magasnak becsülte, melyet szén-, fa- és cseréptöredékekkel tele földből emeltek. Megállapítása szerint a kolostor E-i fala is a „hajdani földbástyába van beépítve", amelyben több fekete cserépedény töredéke került elő, némelyik mészbetéttel díszítve.

383 Az utóbbi években 1971-1989 között Bakay Kornél vezetésével került sor a közel teljes feltárásra. A várat Virágh Dénes mérte fel, a rajzot Bakay Kornél közölte.

384 A magas fennsík háromszög alakú kiszögellésén van a vár. A fennsík felől a lapos hegynyeregben két árok védte. Mindkettő ároknak a két vége a hegy oldalában még 90-100 m hosszan látható, köztük egy erősen szétszántott sánc maradványaival, de magassága a hegyperem felé eső részeken így is eléri az 5 métert. A hegynyereg középső részén azonban az árkok eltűnnek, teljesen fel vannak töltve, a sáncnak sincs nyoma. Ez lehet a földművelés következménye, de talán már a kolostor működése idején betöltötték. A várnak a fennsík felé eső belső szélén is volt valószínűleg egy sánc, amely a ma alig észrevehető, széles hegynyereg fölé magasodott, de az egykori szőlőművelés azt is eltüntette. Egyedül a K-i sarok emelkedése tekinthető a sánc erősen lehordott maradványának. A várhegy többi oldala meredek, ezeken a részeken a felszínen nincs nyoma erődítésnek. A vár teljes területe 270x180 m, 3,76 ha. A belső sánc mögötti, belső rész területe 230 x 190 m, 2,47 ha. Területéről őskori (mészbetétes edények kultúrája) leletei is ismertek.

385 Az 1001-1329 között Sumugien, Sumug, Somud-ként említett helység. 1332-37 között már Sumugvar néven szerepel az írásokban, ezek szerint a 14. század elején egészült ki a „vár" főnévvel.

386 A vár maradványait az ásatások tisztázták. Bakay Kornél 2002 nyarán tárta fel a DK-i kerek, téglából épült saroktornyot, a mai kilátótorony mellett K-re pár méterre. A forrásokban 1211-ben, majd 1224-ben van említés Jn territorio Simigiensis castri^-ról 1257-ben a vár, a castmm vámja is szerepel. A hozzá vezető fontos hadiútról a Henrikflak lázadása idején (13. század vége és 14. század eleje) értesülünk. III. Endre király seregével 1292 májusában vonul át ezen a hadiúton Zágrábba. 1296-ban a királyi seregek sikertelenül ostromolják a Henrikfiakkal szemben. 1308-ban a pápai nuncius Fra Gentile is a somogyvári erődítmény mellett vonul el. A várat 1334-ben is említi egy oklevél. Ekkortájt gyakran találkozunk az Jn oppido Symigiensi", az Jn civitate seu oppido castri Symidiensis'\ a „civitcitem nostrum regálém Somogwar vocatam^ majd 1378-ban z^civibus seu hospitibus de Somogwcw" megjelölésekkel. Az 1410. május 6-án kelt királyi oklevél szerint: „civitatem nostrum regahm Somogwar vocatam in comitatu Simigiensi habitam simul cum castro murum antiquum ibidem adpresens habenti... ". A Marczaly család a somogyvári várost, a várat, a meglévő régi várfallal együtt kapta meg királyi adományként. Ez a királyi vár lehetett a Kupavár, amelyben 1091-től többek között a Szent László által alapított, Szent Péter és Pál, Szent Egyed tiszteletére szentelt bencés kolostor és bazilika állt.

387 131