Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
1526 után az apátságot és környékét, a Marczaly és Báthory család birtoklását felváltva, enyingi Török Bálint szerezte meg. Ezután a helyet megerődítették. 1530-ban, majd 1536-ban is említik a források Török Bálintot és fegyveres katonáit Somogyvárral kapcsolatban. 1543-ban már a Konstantinápolyba hurcolt Török Bálint családjának, feleségének és fiainak birtokában volt. Ekkor I. Ferdinánd király 15 lovas és 20 gyalogos katonára adott zsoldpénzt, majd 1549-ben még 24 fő királyi hajdúról is tudunk. A bencések 1553 táján elhagyták a helyet, de 1555-ben még szerepelt az itteni apátság apátja is. Somogyvár védelméről sem a bencések, sem a Tahyak nem gondoskodtak. 388 1555. szeptember közepén foglalták el a támadó török csapatok, de nem szállták meg, nem erődítették, inkább a tőle 5-6 km-re lévő, szomszédos Öreglakon építették ki az un. laki palánkvárat. Somogyvárat nem találjuk a visszafoglalt, vagy a törökök által elhagyott erődítmények sorában. 389 Az 1730-as években még nem volt tökéletesen romokban, mert ekkor arx Somogy-ként említik. Bakay Kornél a 2002. július 1-8. közötti időben a kupavári középkori romterület ÉK-i sarkán végzett feltárásakor ennek a 16. században elkészült védelmi rendszernek a maradványait találta meg. Egy terméskő alapozású, felül erős habarcsba rakott, 7x7m-es, négyzetes téglaépítmény került elő. A téglából épített torony Di fele javarészt elpusztult. Az építmény belsejében egy köralakú, a közepe felé tölcséresen lejtő, inkább újabbkori pinceszerű rész került elő. A torony közelében Bakay Kornél fagerenda szerkezetes sáncfalak elégett maradványaira bukkant. A toronytól D-re egy földbe vájt alagút rendszer 2,9 méter magas járatai kerültek elő. Az ásató szerint ezek az építmények az 1508 után történt átépítésekhez, illetőleg az I. Ferdinánd király (1526-1564) parancsára hadi célból elrendelt megerősítésekhez tartoztak. 390 Az itt 1972-1989 között régészeti kutatásokat folytató Bakay Kornél szerint a Kupaváron „előkerült hatalmas erődfalak külső oldalán, illetőleg részben a kőfalazat alatt talált átégett ún. vörös sánc nyomait keltezhetjük a 10. századra. A fagerendákból ácsolt, földdel megtöltött vársáncok gyűrűjében valószínűleg már all. század elején felépült a maradványaiban ma is látható temetőkápolna." 391 Ali. század nyolcvanas éveitől épülhetett fel az említett, királyi alapítású, francia szerzetesek által lakott apátság, amely Szent László király első temetkező helye is volt. Bóna István véleménye szerint „noha Koppány 997 előtt biztosan Somogy ura volt, szállása nem lehetett a későbbi Somogyváron...ez a Sumich, ahogyan a monostor alapító levele nevezi, a 11. században még nem volt érdemlegesen megerősítve... Somogy ispánját 1061-ben említi először oklevél {Symigiensis comes, comes Sumugiensis) s ez a székhelye ennél legfeljebb egy emberöltővel létesülhetett korábban..." 39 2 132
