Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

A sáncot 1848 őszén Perczel Mór emeltette a magyar sereg ágyúi számára. A területen őskori és középkori telepmaradványokat tételeznek fel a kutatók

300 ŐRTILOS - Földvár /2/ Ortilos községtől DNy-ra 1,2 km-re, a Dráva ártere fölé magasodó dombsor egyik kiugró hegynyelvét jelenti a Földvár nevű rész. A vele egy magasságú fennsík felől, a K-i oldalon derékszögben megtörő sánc határolja. A szögletben széles nyílás van, ez lehetett az egykori bejárat. A kaputól D-DK irányába húzódó, sűrű erdővel benőtt sánc belső magassága 5-6 m, kívül 20-30 m széles árok kíséri. A sánc kb. 80 m hosszan követhető, itt azonban kiérve az erdőből a szántóföldre, folytatását teljesen elszántották és csak az árok alapján lehet követni még kb. további 80 m hosszan, a további részeket a földművelés teljesen eltüntette. A kapunyílástól Ny-DNy irányába húzódó, ugyancsak erdővel borított sánc a természetes, meredek oldal felett kb. 240 m hosszan kísérhető. Itt azonban a belső magassága alig 0,5-1 m, a külső árok pedig az első 20-30 m után igen bizonytalanul mutatkozik, majd teljesen meg is szűnik, mert az egyre meredekebb hegyoldal felett nem is volt rá szükség. 240 m után, kiérve a szántóföldre (egykori szőlőterület), sáncot már nem látunk, csak a domb éles pereme sejteti egykori vonalát. A perem, követve a természetes meredek hegyoldalát, 150 m után átfordul DK irányába. Újabb 100 m után úgy tűnik, hogy К irányába fordul, folytatását azonban itt is teljesen eltüntette a földművelés. A vár terület háromnegyed részét a sánc, illetve a hegyperem pontosan körülhatárolja, de a DK-i oldalát csak bizonytalanul tudjuk bejelölni. A Földvárat 1812-ben is említik: „...a Dráva folyó meüett lévő hegyen fekszik: ez most egy igen kiváló borokat termő szőlőhegy valamikor azonban erődítmény volt, amire nyilván utalnak az eléggé mély és szabályosan elhelyezkedő sáncok."

300 A vár egész területét szántóföldek, szőlők borítják, csak a sánc épen maradt részeit fedi sűrű erdő. Teljes területe 435 xkb. 200 m, kb. 6,68 ha. Belső területe 380xkb. 200 m, kb. 6,08 ha. Véleményünk szerint őskori alapokon, később is megerősített, a honfoglalás utáni D-i határvédelemnek, a Dráva mentén húzódó belső gyepű vidékének az őrvára volt. Az Őr helynév a középkori magyar határvédő őrök lakóhelyére, birtokára utal.

301 A Dráva menti belső határ védelmére telepítették ezeket az őröket. Az ottani várakkal együtt a honfoglalás utáni, illetőleg a kora Árpád-kori határvédelemhez tartoztak. Györffy György írja: „amikor 1010 táján Szent Roumald remetéi Isztria felől Magyarországba jöttek térítem, a határvidékre érkezőket a magyar határőrök tartóztatták fel".

302 Helyi hagyomány szerint pálos kolostor volt a területén, de ezt források és a régészeti kutatások nem erősítik meg.

303 105