Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

ŐBTILOS Zrínyi-Újvár A vár történetét és a hozzá kapcsolható egykorú és későbbi térképeket Hrenkó Pál és Vándor László és a horváth kutatók részletesen feldolgozták.

304 Az alábbiakban elsősorban ezek alapján foglaljuk össze a várra vonatkozó legfontosabb adatokat.

305 A várat Zrínyi Miklós, költő és hadvezér, 1661-ben, a Dráva és a Mura összefolyásánál, valószínűleg Wassenhoff hadmérnök közreműködésével építette. Esterházy Pál szerint Zrínyi-Újvár helyén állt már egy kastély, amelyet „Bolondos-Kastély"-nak hívtak. Egyik Zrínyi szervitor kezelte, de akkorra már romos és lakatlan volt. Zrínyi más építményeket, így az ott álló Szent Trinitárius egyházat is felhasználta a védelemhez. A mellette lévő hegytől mély árok választotta el. É felé roppant munkával készült tó feküdt, délen és nyugaton, a sziget irányában a Mura vette körül.

306 Vándor László is a vár létrejöttének az indítóokát a Kanizsa elleni támadáshoz szükséges hídfő biztosításában látta. Publikációjában sorba vette a korábbi kutatókat és a régi ábrázolásokat is kielemezte. A várat Evlia Cselebi is leírta. E szerint egy földnyelven épült. A várfal tömésfalból állt, amit a helyben nőtt fák gyökereinek a felhasználásával készítettek, szélessége 50 láb (kb. 15,5 m), magassága 50 rőf (kb. 32 m) volt, utóbbi adat inkább a domb relatív magasságát jelentheti. Hét bástyát is említ, a Mura felőli oldala nem volt megerődítve, a folyón híd vezetett át. A törökök háromszor is eredménytelenül támadták, majd 1664. június közepén erős ágyútűz mellett, ostrommal elfoglalták. Evlia Cselebi jelen volt az ostromnál, de ennek befejezése előtt eltávozott. Leírása szerint a törökök a várfal faszerkezetét leomlasztották és felgyújtották. Az utolsó napon Zrínyi 100 katonáját a császári hadvezetés kiparancsolta a várból. Éjjel pedig Batthyány Kristóf gróf 200 katonáját sem engedték be. Zrínyi Csáktornyára ment, feladva minden reményt. 106