Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

azt is írta, hogy szerinte csak az eredetieket használjuk fel. Az akkori szerkesztő javaslatára egyszer menetközben megváltozott a tudományos idézésnek és apparátusnak alkalmazása is. Úgy láttuk, hogy ez is a kötet javát szolgálja, de ezért az addig elkészült anyagot át kellett dolgoznunk. Jó lett volna, ha Pálffy Géza javaslata szerint a régi térképek (Stegena Lajos /Ed./: Lazarus Secretarius. Bp.1982., Krompotic, Louis: Relationen über Fortifikation der Südgrenze des Habsburgerreiches... Hannover, 1997., vagy a Descriptio Hungáriáé. Szatmary Tibor /Ed./ Fusignano, 1987.) átnézése is megtörténhet. 2004 nyarára azonban elkészült a teljes rajzanyag és lezártuk a kéziratot is. (Kialakult bennünk egy olyan képzet is, hogy netán a kötet sikeres és gyors megjelenését esetleg a mi további munkálkodásunk csak akadályozhatja.) Joggal tarthattunk attól, hogy a régi térképek átnézése során még olyan új vár(ak) kerülhetnek elő, amelyeket nem említettünk és azokat ebbe a „lezárt" kézirat rendszerbe már nem tudjuk elhelyezni. Éppen ezért a Castrum Bene Egyesület által javasolt közlési mód és az anyagiak hiányából is adódó terjedelmi korlátok miatt nem szerepelnek a kötetben régi ábrázolások vagy metszetek, fotók és a légi felvételek. Különösen az előbbiek azonosítása és hitelességének kérdése okozhatott volna még külön nehézséget vagy időben alig mérhető plusz munkát. A kötet végére ugyan bekerült egy régi térképekből készített összeállítás, egy régi metszet és egy légi felvétel. Ez jelzi azt, hogy a munka folytatása és a „jövő útja" - az utánunk következők számára - éppen ezeknek a feldolgozása is lehet! Az új adatok nyomán egyre bővülő kéziratnak így is már a negyedik változata lett a „végleges", amely két és fél év munka után legutoljára került lektorálásra. Mindnyájan azzal a szándékkal dolgoztunk, hogy egy magas szintű tudományos igénnyel a legújabb eredmények kerülhessenek összegzésre. Az úgynevezett tudós kör érdeklődésének kielégítése mellett természetesen a helytörténeti kutatás és az iskolai oktatás számára is alapvető ismereteket kívántunk nyújtani. Az általunk feldolgozott és á b с sorrendben, kataszterben közölt várak, kastélyok és erődítmények nemcsak egyes települések, falvak vagy birtokok központját jelzik, hanem sokszor egy-egy tájegység, vagy megye hadtörténetét és történeti korszakát is bemutatják. Utakat, átkelőhelyeket, központokat jelölnek különböző történelmi helyzetekkel, eseményekkel és más országokhoz fűződő kapcsolatokkal. Megismerhetjük birtokosaikat és sok esetben a hozzájuk tartozó jelentős vagy kevésbé jelentős személyeket is. A várak megléte vagy elpusztulásuk például az itteni emberek általános középkori gazdasági és kulturális helyzetére, sorsuk alakulására is szolgáltathatnak felbecsülhetetlen adatokat. Somogy megyének több olyan települése is van, ahol csak a különböző időszakban elpusztult várak (sok esetben kettő, három!) alapján következtethetünk a városnak vagy a falunak a magyar történelemben elfoglalt nagyon jelentős szerepére. Ha csak néhányat emelünk ki a közölt anyagból, akkor is jelent valamit az, hogy Siófok, Fonyód, Kaposvár, Háromfa, Babócsa és Ortilos területén három vár létezett. Számos mai somogyi településen rögzített két vár is azok koronként változó fontosságára, egykori stratégiai és gazdasági szerepére utalnak. Az Árpád-kori Kereki, Somogyvár, Segesd, Rupulyújvár, 6