Horváth János: Balázs János festőművész emlékkiállítása (1904-1927), 2005

% .„• •• A „KIS BALÁZS" FELFEDEZÉSE Dr. Fleiner Mórné találkozása Balázs Jánossal 1921-ben történt. A kertjüket gondozta Balázs György, a kis János édesapja. A szegény napszámos ember a nap végén azzal hozakodott elő, hogy a nagysága megnézné- e gyengécske fizikumú fiának rajzait. Ha már nem tudja bevonni a nehéz munkájába, lehet-e a rajzolással kezdenie valamit. Az asszony elhivatta a fiút és megnézte a rajzait. Tudta, hogy kincsre lelt. Bernáth Auréltól idézünk: „Úgy emlékszem, hogy 1922-ben ismerkedtem vele össze. Fleiner doktorné hívta föl figyelmemet rá, - egy kedves, müvészetszerető asszony, ezidőtájt úgyszólván egyetlen mentora a kaposvári festőknek. Együtt mentünk ki hozzá. Akkor még népes volt a Balázs család. Sürgött-forgott a sok gyerek a szobában, apróbb, nagyobb, vegyest. Ahogy belépünk, előkerül egy sápadt, beesett arcú, alacsony termetű fiatalember. Magas homloka, finom orra, öntudatos, néha elmerülő tekintete nagyon jó benyomást tesz már az első pillanatra. Rövidesen a dologra térünk: mutatja képeit, s azután felnyit egy húzós fiókú szekrényt, ahol rajzai, vázlatai nagy összeviszszaságban hevernek. Itt látom festékkészletét is, pár rudacska pasztellt és gomb-aquarellt. Ahogy a rajzok körül rakosgatunk, előkerül két német nyelvű könyv: Cézanne és Van Gogh. Meglepődöm. Kérdem: hogy kerülnek ezek hozzá. Valamit mond, amire már nem emlékszem, de Fleinerné később meséli, hogy Balázs a könyveket elviszi néha hozzá, hogy fordítgasson néki belőlük. A következő napok egyikén Balázs adja vissza látogatásomat. Mikor hellyel kínálom, nem ül le. Miért nem ül le? - kérdezem, de nem felel. Mondom neki, hogy így nagyon barátságtalan a dolog, s akkor én is állva maradok. Mire ő azt feleli, hogy ő már csak inkább elálldogál. Olyan volt, mint egy kis erdei vad, tartózkodó a végletekig, s szótlan, mint egy őz. A „százados szegénység" nyomasztó gátoltsága keveredett benne csendes szilárdsággal. Leselkedő értelme azonban még szó nélkül is sugárzott. Akkortájt külföldön éltem, de többször hazalátogattam, hetekre, néha egy-két hónapra is. Ilyenkor sokszor voltunk együtt. Közben öcsém barátja lesz, ki Fleinernével együtt adogatja el képeit, melyek így lassanként beszivárognak néhány kaposvári család otthonába. Az akkori értékben azonban csak 10-15 pengőt tudnak elérni dolgaiért."

26 Rippl-Rónairól készült ceruzarajz