Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

Л tlAGYATÊK ÁTVÉTELE Rippl-Rónai Ödön végrendeletét 1921. január Zl-én hirdették ki a Kaposvári Járásbíróságon.

38 A hagyaték hivatalos leltárba vétele ügyében Kaposvár jegyzője, mint leltározó közeg 1921. május 14-re rendelt el találkozót 5zabó Katalinnál a Rózsa u. (gróf Apponyi Albert u.) 9. 5z. alatt. Ott a Somogy vármegyét képviselő hivatali személyeken túl megjelent Rippl-Rónai József és testvére, Rippl-Rónai Lajos pénzügyi számtanácsos is. Valószínűleg felmérték a helyzetet, s láthatták, hogy a gyűjtemény áttekinthetőségét akadályozza az a körülmény, hogy a házba menekülteket telepített a város. 5ok tárgy a padlásra és a pincébe volt bezsúfolva. Meg kellett beszélniük a tennivalókat. A tényleges leltározás megkezdését Tallián Andor alispán 1921. június 27-re tűzte ki, akkorra hívták meg Gönczi Ferenc királyi tanfelügyelőt, a Somogy megyei Múzeum Egyesület ügyvivő igazgatóját is.

39 Lehetséges, hogy a Rippl-Rónai József kézírásával felvett jegyzék akkor készült. A vármegye félév elteltével, még mindig nem nyilatkozott, hogy elfogadja-e a hagyatékot. Ennek eldöntésére egy bizottságotjelölt ki, amelynek tagjai: gróf bomssich Géza, Kacskovics Lajos, dr. Hegyi Árpád, dr. Fekete Gyula, dr. Neubauer Ferenc, dr. Obetkó Károly főügyész és Kovács Elek számtanácsos. Az ő javaslatukra hívták meg szakértői nyilatkozattételre az Országos Magyar Képzőművészeti Múzeumból dr. RóZ5affy Dezső múzeumőrt. Rózsaffy eleget téve a megbízatásnak, 1921. október 18-án a vármegyeházán megtartott bizottsági ülésen úgy nyilatkozott, hogy: „A gyűjteményt bár nem minden részében, de nagy általánosságban és egyes tárgyakat tekintetbe véve, értékes gyűjteménynek tartja; ha azt vesszük tekintetbe, hogy egy vidéki múzeum gyűjteménye sohasem oly tökéletes és minden tárgyában oly művészi és értékes, mint a fővárosiaké, a szóban forgó gyűjteményt már azért is átvételre érdemesnek tartja, mert vannak abban oly dolgok is, amelyek egy fővárosi múzeumnak díszét és értékes tárgyát képezné. Ott látta például Ferenczy Károly 2-3 képét, amelyeket 10-12 000 koronára, Lotz, továbbá Csók-féle képeket, amelyeket úgy 15-20000 koronára becsül, továbbá Rippl-Rónai Józsefnek bár nem éppen a legelső, de egy vidéki múzeumban bátran elhelyezhető elég jó képei, [/annak kisebb művészeknek, így Bednar és Bálintnak gyengébb alkotásai, de megfelelő kiválasztással, illetve selejtezés után ezek is elfogadhatók. A néprajzi tárgyakhoz, mintáz 0. M. 5zépművészeti Múzeum szakértője kevésbé tartja magát hivatva Rippl-Rónai József: Tangó 1910 körül. Tusrajz. RRh. tul. és képesnek hozzászólni, mégis, amennyire hozzá ért, ezek között is talált értékes dolgokat. Mindent összegezve ma mintegy, 1/2 millió koronára becsüli az egész gyűjtemény pénzben (megbecsülhető) kifejezhető értékét, és így is aztjavasolja, hogy a vármegye vegye át a gyűjteményt, melyet azután módjában lesz selejtezni, amint ezt más esetekben is alkalmazni látta. Javasolja azonban, hogy lehetőleg ne a jelenlegi helyiségben hagyja, mert a tárgyak Is csak kellő gruppierozás mellett érvényesülhetnek, amelyre az ott levő iparművészeti tárgyak jól fel is lennének használhatók. Ezek után a bizottság számot vetvén a jövő kiadásokkal, terhekkel is újból javasolja úgy az örökösökkel, mint5zabó Katalinnal is, egyrészt a hagyaték átvétele módozatai, másrészt a nevezett nő, évi járandósága mikénti biztosítása iránti megjegyzést, nevezetesen avégett, hogy felhatalmaztassék a vármegye arra is, hogy a gyűjteményt kellő kiselejtezés és kiválogatás alá vehesse, és azt, amit megtartani nem kíván, esetleg értékesíthesse és csak a művészi szempontból kiválóbbakat tarthassa meg, az évi 5000 kor. beruházási költségből egyelőre, legalább 55