Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002
„Nem élhette meg, hogy álma beteljesedjen. Nem érhette meg, hogy városának még életében átadhassa azt, aminek létrehozásáért egész életében működött, s hogy az 6 oktató szava nyissa ki a még ki nem nyílt szíveket a művészet szeretete felé." Bernáth Aurél: így éltünk Pannóniában, 458.1. Kaposvár Rippl-Rónai József otthonaként került be a művészettörténet híres települései közé. A városban két nevezetes Rippl-Rónai élt. A festőművész mellett egy műgyűjtő is működött. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum műtárgy gyűjteménye, a másik Rippl-Rónainak köszönhetően, múzeumalapító célú hagyatékból származik. A nagy művész Ödön nevű öccse 192 l-ben, a halála bekövetkeztével, egy igen jelentős számú - festményekből, rajzokból, szobrokból, iparművészeti -és néprajzi tárgyakból álló-gyűjteményt hagyott Somogy vármegyére. Rippl-Rónai Ödön magánmúzeuma teremtett alapot a helyi múzeumi intézmény számára. Az adomány gyűjteménykezelői feladatát az 1909-ben szerveződött Somogy Vármegyei Múzeum Egyesület 1 kapta meg. A korabeli magyar művészek alkotásaiból álló modern anyag kétségeket támasztott a hivatalnok világban, azok muzeális értékét illetően. A történelem régmúlt emlékeit tisztelő egyesületben nem akadt hozzáértő ember, aki Rippl-Rónai Ödön művészettörténeti jelentőségű munkáját érdeme szerint felismerte és folytatta volna. írásunk első 1. Rippl-Rónai Ödön fényképe 1896 körül 2. Rippl-Rónai József 1896. Fotó: Erdélyi. Bp. része a gyűjtemény keletkezését, tartalmát és köztulajdonba vételét tárgyalja. Megismerjük a hírneves festőművész egyik öccsét, aki a bátyja művészi törekvései során felélénkült szellemi környezetben maga is alkotó emberré vált. Az alkotása egy gyűjtemény, amelyet ez a színes múzeumi kiadvány, ma már nagy érdeklődésre számot tartva, közzé tesz. A Rippl-Rónai Múzeum 1951-es névavatásakor kevesen tudtak az alapító hagyatékról. A múzeum fontosnak tartotta Rippl-Rónai Ödön szerepének tudatosítását, s egy bronztábla a múzeumalapítónak is emléket állított. A hosszú évtizedek során ismeretlenül maradt, vagy csak részben megismert hagyatéki anyag kiállításának és tovább épülésének története a másik témánk. A múzeum kincseinek állandó kiállítási problémája azzal kezdett m jgszűnni, hogy a kaposvári Róma-hegyen Rippl-Rónai József Emlékmúzeum nyílt a Mester kilencven darab alkotásából. Az egykori művészotthon személyes bűvkörét megőrző múzeumot a művész szóhasználatát követve Róma Villaként emlegetjük. Felmerült a megyei múzeumigazgatási intézmény névváltoztatása is, hogy a névkettőzés megszűnjön. A sokszor megrendezett, de minduntalan lebontott törzsgyűjteményi kiállítás állandó helyének biztosítása lett a meggyőző érv a Rippl-Rónai Múzeum elnevezés megtartása mellett. A kiállítás rendezésekor ügyeltünk arra, hogy kifejeződjék Rippl-Rónai Ödön gyűjtői szellemisége. A gyűjtemény a 19. század végi és a 20. század eleji magyar festészetről nyújt összeállítást, Rippl-Rónai József központi szerepének demonstrálása mellett. Sajátos, „egyéni" szempontokat is tartalmaz a válogatás, mert egy „Ödön bácsiként" emlékezetben élő ember a saját gyönyörűségére gyűjtött magának képeket. A vontatott hagyatéki birtokbavétel kifejezi az egyéni kezdeményezéssel szembeni fenntartásokat. Az idő már igazolta Rippl-Rónai Ödön múzeumalapítói fáradozásának értelmét. Arról is beszámolunk az olvasónak, hogy ennek a hatalmas értéket képviselő gyűjteménynek Magyarországon micsoda szakadékos utat kellett bejárnia, míg - úgyszólván csak napjainkban - a megnyugtatható végkifejletnek örülhetünk. Magyarországon van négy-öt olyan múzeum, a Magyar Nemzeti Galériával az élen, amely a kulcsfontosságú művészettörténeti korszakot, a modern magyar festészet születését és első évtizedeit, kronológiát követő rendszerben a közönség elé tárja. Azok ismeretében üdítő és tanulságos Rippl-Rónai Ödön „szeЛ GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE
