L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Népi építkezés (Zentai Tünde)

25. Füstöskonyha vesszővázas A konyha a XIX. század második feléig füstgyűjtő és -terelő boglyakemencével, bal oldalon hely is, mert nincsen kémény. Innen fűtik a szoba vagy a szobák tüzelőpadkával és a szemes- kályháit, itt áll középen vesszővázas félgömb vagy csonkakúp kályha szájával. Szenna, 1931. alakú sütőkemence, és itt főznek a sárpadkán rakott nyílt tűzön. EF 64947. Gönyey Ebner (27. ábra) A füst az ajtón, a padlás résein vagy a herkelukon és a hátSándorfelvétele. só falba vágott kis kerek nyíláson távozik. A XVIII-XIX. században az átlagos füstöskonyhás ház ugyanúgy három-négy helyiségből áll, mint az egykorú magyar házak 26. 1843-ban épült talpasház zöme, alaprajza azonban a bejáratok szempontjából különbözik. két konyhával, Csököly Több osztatú házakat már a XIV-XVI. században azonosítottak Bálint János rajza alapján. a régészek, például Bodrog faluban és Balatonszentgyörgyön. 58