L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szokások (Imrő Judit)

Lakodalom Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó hagyományok közül a házasságkötés szokásköre a leggazdagabb, amelyben már az esküvőt megelőző hónapok is szokásokban bővelkednek. Ezek sorrendje kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő: lánynézés, háztájnéző, mely során a leány szülei tájékozódnak leendő vejük vagyoni állása felöl, lánykérés, a kendőadás, a kézfogó vagy kézadás, ami az eljegyzésnek felel meg, a vagyoni helyzet írásbeli rögzítése móringlevél formájában, bejelentkezés a papnál, illetve a jegyzőnél. Az eljegyzéshez kapcsolódik még a dél-somogyi falvak jellegzetes szokása, az alku és а szabás, amelyeket a későbbiekben mutatunk be. Az alábbiakban azokat a szokásokat ismertetjük, amelyek a legtöbb régiséget őrizték meg. A hagyományos időrendet követve a szokáscselekmények a lánynézéssel kezdődnek. Ennek egy különleges változatát ismerteti 1817-ben a plébániai évkönyvben Cseh György, aki a szlovén eredetű Somogygeszti plébánosa volt. „.. .A' hol férjhez menő lány van ott az ablakok piros festékkel vágynak külön-külön féle figurákra kiföstve... " (TOMISA I., 1991. 524.) A férjhezmenési szándék ilyen nyílt megfogalmazásáról máshonnan nem tudunk. A lánykérést is lakoma követte, erről számol be egy Nagyberényből, a XVIII. század közepéről fennmaradt egyházi tilalom, mely ellenezte, hogy a leánykérés vasárnap legyen. „Nem engedjük meg, hogy az isteni szolgálatra rendelt napot lakodalmazásra, hastöltésre fordítsák." (KNÉZY J., 1984. 164.) Györgyi Erzsébet a lánykérés egyedi módjára hoz példát a Vasárnapi Újság egyik 1855-ös számából. „A drávamelléki földmivelő társa ajtaját egyébkor soha, csak lánykérés alkalmával kopogtatja meg, az így megkopogtatott ajtó tulajdonosa tehát rögtön tudja: hányadán áll a dolog, s ha a hajadon szinte a szobában van, rokka mellé ülve várja a belépőt." (GYÖRGYI E., 1990. 51.) A századforduló idején Csökölyben háromszor kérték meg a lányt. Kedvező fogadtatást kapva 4-5 nap múlva következik az alku, amelyre szintén a lányos háznál került sor, a legény rokonsága jelenlétében. A násznagyok alkujának az a tárgya, hogy mennyiért adják oda a lányt. Az alku után 4-5 nappal van а szabás. Ez nagyon régi, feledésbe merült szokás tartalma az, hogy a menyaszszony családja a felajánlott pénzt a vőlegény részére háziszőttes vászonból szabott 10-15 inggel és gatyával viszonozza. (ELŐD G., 1929. 197-198.) Az ingek közül a menyasszony egyet díszesen kihímzett, azt viseli majd a vőlegény az esküvőn. Az alku során ál30. Feldíszített vőfélybot, „kuszori". Szenyér. Lantos Miklós felvétele, 1975. 31. Násznagy címer. Kaposgyarmat. RRM NA-312. 427