L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Szokások (Imrő Judit)

18. Húsvéti ajándékozás. Nemespátró. TGYM F 6505. Kerecsényi Edit felvétele, 1964. Általános szokásként élt a megyében, hogy a keresztszülők húsvétkor csemegével kedveskednek keresztgyermekeiknek. Ez az ajándék rend szerint hímes tojás, alma, esetleg narancs és vásári mézesbáb. Húsvét vasárnap vagy a keresztgyermek látogatta meg keresztszüleit, vagy ők a gyereket. Nemespátrón, Magyaratádon a falu főterén adták át a komák a keresztgyermeknek az ajándékot. (18. ábra) Húsvétvasárnapot egy héttel a fehérvasárnap követi, amely a húsvéti ünnepkör befejező napja. A naphoz a komaválasztás szokása kapcsolódik. A néprajztudomány szerint ez a szokás Zalában és Somogyban élt. Megyénk nagy részén komázásnak nevezik, délnyugati részen mátkálás néven ismert. A komatál küldés a lányok, ritkán legények barátságának szertartásos megerősítése, a komatál a barátság megkötésének jelképe. A szokás lényege az élet végéig tartó barát kiválasztása, és a barátság ünnepélyes megkötése. A komázás az 50-es évekig élő hagyomány volt. A mátkatál vagy komatál egy fehér levesestányér volt, amelyre egy fél literes üvegbe bort raktak. Az üveg nyakába lyukas fánkot vagy kalácsot akasztottak, az üveget körberakták 8-10 hímes tojással. A komatálra került még alma, narancs, sütemény is. (20. ábra) Az 1920-as években Gönczi megfigyelése szerint „a rangoskodóbbak újabban melltüt, csattot, vagy gyöngyöt is raktak a komatálba". (GÖNCZI E, 1937. 259.) Az elkészített tálat tarka selyemkendővel és pántlikákkal takarták le. (21. ábra) A komatálat nemcsak a lányoknak, hanem a korban hozzájuk illő legényeknek is küldtek. A legényeknek szánt komatálba zsebkendőt, nyakkendőt tettek, akik azt pénzzel viszonozták. (LÉVAINÉ GÁBOR J., 1963. 232.) Őszödön a díszes zsebkendőbe belevarrták a koma nevét is. 19. Húsvét hétfőn a kanászt borral és kaláccsal kínálják a gazdaasszonyok. Törökkoppány. EF 78923. Gunda Béla felvétek, 1938. 420